Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története, 1301-1526 (Osiris tankönyvek, 1998)
Időrendi táblázat
IDŐRENDI TÁBLÁZAT 411 1441. január. A bátaszéki győzelem után Ulászló Újlaki Miklósra és Hunyadi Jánosra bízza Kelet-Magyarország kormányzását. Innen számítható Hunyadi politikai karrierje. 1442. március 22. Hunyadi győzelme Gyulafehérvárnál Mezid bég felett. 1442. szeptember. Hunyadi győzelme ajalomica (Ialomi(a) folyónál a ruméliai beglerbég felett. 1442. december 17. Erzsébet királyné meghal. Pártjának vezetését III. Frigyes veszi át V. László gyámjaként. 1443. október—1444. január. A „hosszú hadjárat". 1444. április 24. Ulászló és a magyar rendek a székesfehérvári országgyűlésen csatlakoznak a pápa vezette koalícióhoz, amelynek célja a törökök európai uralmának megdöntése. 1444. augusztus 4. I. Ulászló szegedi esküjében megfogadja, hogy a szultánnal kötendő béke érvénytelen lesz. 1444. augusztus 15. A váradi „hamis” béke. Brankovics visszakapja Szerbiát a szultántól, ennek fejében magyarországi birtokainak nagy részét Hunyadinak engedi át. 1444. november 10. A várnai csata. Ulászló elesik. 1445. április V. László és Ulászló hívei kibékülnek, elismerik Lászlót magyar királynak, és hét főkapitányt választanak. 1445. nyár. III. Frigyes elfoglalja az ország nyugad határvárait (Kőszeg, Kismarton). Párthívei, a Cilleiek uralomra jutnak Szlavóniában. 1446. június. A rákosi országgyűlés kormányzóvá választja Hunyadit. 1447. június 1. A radkersburgi fegyverszünet osztrák kézen hagyja III. Frigyes hódításait. 1447-1452. Hunyadi négy sikertelen felvidéki hadjárata Giskra ellen. 1448. június. Hunyadi és a rendek békét kötnek Ciliéi Ulrikkal, aki megtartja szlavóniai hódításait. 1448. október 17-19. Hunyadi veresége a szerbiai Rigómezőn II. Murád szultántól. 1451. Hunyadi veresége Giskrától a Losonc melletti Szentkirály erődnél. 1451-1481. II. („Hódító”) Mehmed szultán. A török birodalom nagyarányú terjeszkedésbe kezd a Balkánon. 1452. szeptember 4. Az osztrák rendek kiszabadítják V. Lászlót III. Frigyes gyámsága alól. 1452. december 31. Megszűnik Hunyadi kormányzói megbízatása. 1453. január. Pozsonyi országgyűlés. Hunyadi Beszterce grófja és az ország főkapitánya lesz. 1453. május 29. II. Mehmed elfoglalja Konstantinápolyt. 1454. október 2. Hunyadi győzelme Krusevacnál a törökök felett. 1455. június. Szerbia nagy része újból török uralom alá kerül. Kapisztrán János Magyarországra érkezik, hogy keresztesháborút hirdessen a törökök ellen. 1456. július 4. II. Mehmed megkezdi Nándorfehérvár ostromát. Július 22. döntő vereséget szenved Hunyaditól és a vár felmentésére érkezett keresztesektől. 1456. augusztus 11. Hunyadi halála. 1456. október 23. Kapisztrán János halála. 1456. november 9. Hunyadi László tőrbe csalja és meggyilkoltatja Ciliéi Ulrikot, és hatalmába keríti V. Lászlót, akivel országos főkapitánnyá nevezteti ki magát. 1457. március 16. Az országnagyok halálra ítélik és kivégeztetik Hunyadi Lászlót. A Hunyadipárt nyílt felkeléssel válaszol. 1457. november 23. V. László Prágában meghal. 1458. január 12. A Szilágyi testvérek és Garai László nádor Szegeden megegyeznek Hunyadi Mátyás királlyá választásában. (Mátyás feleségül venné Garai leányát.) 1458. január 24. Mátyás királlyá választása Budán. 1458. január 24. után. Szilágyi Mihályt kormányzóvá választják, az új kormányzó szentesíti a megszavazott törvényeket.