Eősze László: Örökségünk, Kodály. Válogatott tanulmányok (2000)
I. Műről műre - 6. A Budavári Te Deum
tartott. (Amint véletlen az is, hogy a győzelem napja épp a török megszállás évfordulójára esett: 1541. szeptember 2-án tartotta I. Szulejmán szultán hálaadó istentiszteletét a csellel elfoglalt Budán, a három nap alatt dzsámivá átalakított Mátyás-templomban, és 145 évvel később e napon ért véget a török uralom.) Az viszont már aligha véletlen, hogy Kodály a Berlioz Rákóczi-indulójára emlékeztető fanfárral, majd a hegedűk „kuruc”-hangsorban felszikrázó futamával indítja művét: Thököly vitézeinek emlékét idézi fel így, akik elsőkként vetették meg lábukat a bástyákon. Bizonyára jól ismerte a történeti tényeket, tudta, hogy a XI. Ince pápa által öszszekovácsolt Szent Szövetség Lotaringiai Károly és Esterházy Pál nádor vezette, mintegy 70-80 ezer fős seregében a Thökölytől elpártolt kurucok, hajdúk, huszárok kb. tizenötezer főnyi csapata harcolt az élen. Végül stílusmeghatározó tényező a műkörnyezet is. A keletkezés éve, 1936, a magyar kultúra valóságos csillagórája. A trianoni tragédia után ismét talpra álló nemzet megújulását hirdeti a művészek színejava: a festők - Aba Nováktól Bernáth Aurélon, Czóbel Bélán, Egri Józsefen, Márffyn át Szőnyi Istvánig és Vaszary Jánosig -, a szobrászok - Beck Ö. Fülöptől Borsos Miklóson, Ferenczy Bénin, Medgyessy Ferencen, Pátzayn át Vedres Márkig és Vilt Tiborig. Forrt-pezsgett az irodalmi élet is: Babits, Illyés, József Attila, Kosztolányi, Móricz, Németh László, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Veres Péter publikált. S nem maradt el a zene sem: a tehetséges fiatalok egész csapata munkálkodik, s a már beérkezett mesterek közt Dohnányi, Lajtha, Weiner, legelöl pedig a két géniusz: Bartók és Kodály. És 1936 nyarán mindkettőjük műhelyében remekmű születik: a Budavári Te Deumma\ egy időben készül - Paul Sacher felkérésére - Bartók csodálatos alkotása, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára. Az 1923-as Psalmusban még benne jajong-lázad Trianon, a Te Deum már tud ujjongva ünnepelni. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ez az esztendő a Kodály-oeuvre-ben a kórusok éve, méghozzá a XIX. századi magyar költők verseire írt énekkaroké: Kölcsey Husztját férfikarra, Vörösmarty Liszt Ferenchez című költeményét vegyeskarra, Berzsenyi A magyarokhoz című ódáját négyszólamú kánonra komponálta