Erős Ferenc: Az identitás labirintusai. Narratív konstrukciók és identitás-stratégiák (Janus/Osiris Könyvtár, 2001)
Bevezetés
tizedek, sőt évszázadok során arra, hogy akár személyes életükben többször is átigazítsák azonosulásaikat, „átírják önéletrajzukat”, utat találva vagy utat tévesztve az asszimiláció és a disszimiláció, az őszinte megtérés vagy a konform alkalmazkodás labirintusaiban. Mégis, a jelek arra mutatnak, hogy napjainkban gyökeresen megváltozott az a kontextus, amelyben az identitás problémája társadalmi és szociálpszichológiai szinten megjelenik. Tömören megfogalmazva arról van szó, hogy míg korábban, az államszocializmus évtizedei alatt, az identitás problémája főként egy labirintusban való eligazodásként vagy eltévedésként vetődött fel, addig ma ugyanez a probléma inkább a határoknak, a határok átjárhatóságának problémájaként jelentkezik. A „határ”, a „határhelyzet” ugyancsak elterjedt metafora a szociálszichológiában. A „határ” fogalma fontos szerepet játszik olyan klaszszikus irányzatokban, mint Jacob Moreno szociometriája vagy Kurt Lewin csoportdinamikája, s a morenói-lewini inspiráció nyomán Méreinél is sokszor felbukkan ez a fogalom (például a szociometriái peremhelyzet, a figura-háttér viszony stb. kapcsán)8 A szociális identitás egyik nagy hatású hazai kutatója, Garai László (1993) József Attila „tragikus paradoxonait” elemezve arról értekezik, hogy az olyan ember, „akinek nem adatik meg, hogy a kategorikusan kettéhasított világban egyik feléhez kategorikusan odatartozzon, azt határhelyzete majd ugyanolyan kategorikusan fogja megkülönböztetni mindazoktól, akik a választott kategórián akár belül, akár kívül vannak, mint ezeket egymástól” (Garai 1993 159.). „ Kategorikusan kettéhasított világról” - legalábbis abban a politikai és ideológiai kontextusban, amely József Attilát kilátástalan helyzetbe sodorta - ma már aligha beszélhetünk. Tanúi voltunk annak, hogyan rajzolódott át Európa térképe az elmúlt években, miképpen omlott le a „kategorikusan kettéhasított világot” jelképező berlini fal, hogyan váltak átjárhatókká a határok a szó fizikai, politikai, gazdasági, nem utolsósorban pedig -- az elektronikus hírközlés és az informatika forradalmának jóvoltából - virtuális értelemben is. Az európai integráció folyamata és a globalizáció jelensége Magyarországot is fokozatosan 8 Lásd elsősorban: Mérei 1998a. Mérei szociálpszichológiai munkásságának értelmezéséről lásd pl. Csepeli 1999; Erős 1995a; Lányi 1998, 1999; László 1999b. 18