Gáspár Zoltán: Közjogi villongások. Publicisztikai írások (Ars scribendi, 1990)
I. "Kié József Attila?"
nek, mely különben szintén József Attila költészetének fogalmi leltárához tartozik. Ismét mások felvetették a Mérték és Érték ötletét. Végül is nem látszott más célszerűbbnek, mint a sorsra bízni a döntést. József Attila, aki mintegy az élet tartalmát kereső' elszánás lendületével vetette bele magát a szervezői és alapító munkálatokba, nagy ügybuzgalommal felírta az összes felmerült ötleteket papírdarabokra. A sorshúzás csakugyan a Szép Szó ötletének kedvezett. Harmadik esztendeje harcol írói csoportunk e lobogó alatt. S József Attila csak jó pár hónap múlva gyónta meg boldog és tréfás elégtétellel a döntés résztvevőinek, hogy az összes cédulára a Szép Szó kifejezést írta fel. Nincs okunk megbánni, hogy felejthetetlen társunk a választást ezzel a kedves diákcsínnyel egyetlen lehetőségre korlátozta. Ez a diákcsíny kezdettől fogva megkapta valamennyiünk férfikorának igenlését. Estünk további programján folyóiratunk egyik szerkesztőjének, Fejtő Ferencnek, ki sajnos ezúttal nem jöhetett velünk, avatott méltatásából fognak majd tájékozódást szerezni József Attila költészetének jelentőségéről, tartalmáról és értelméről. Most hadd beszéljek csak arról, hogy mit jelent ez a Szép Szó pontosabb fogalmazásban, s hogyan kapcsolódik a magyar szellemiség történeti valóságához és az emberi humánum egyetemességéhez. Folyóiratunk második számában közölte József Attilának egy rövidebb cikkét Szerkesztői üzenet címen. Ma ennek a kis cikknek néhány befejező mondata a folyóirat negyedéves köteteinek címlapján áll jeligeként. „A diktatúrákban divat becsmérelni a szép szót - írta József Attila de mi, akik a szép szóval akarjuk kifejezni azt az emberi öntudatot, melyet az erőszak világszerte a lelkek mélyére kényszerít, bátran vállaljuk a becsmérlést.” Majd így folytatta, amint ma az évnegyedes kötetek címlapján olvasható: „»Szép Szó« magyarul nem fölcicomázott kifejezést, hanem testet öltött érvet jelent. A szép szó nemcsak eszközünk, hanem célunk is. Célunk az a társadalmi és állami életforma, melyben a szép szó, a meggyőződés, az emberi érdekek kölcsönös elismerése, megvitatása, az egymásrautaltság eszmé19