Gáspár Zoltán: Közjogi villongások. Publicisztikai írások (Ars scribendi, 1990)
I. "Kié József Attila?"
va részét elvesztette, s hatalomra kerülése immár emberi számítás szerint is meghiúsultnak tekinthető, ott látjuk őket egy intellektuális utóvéd soraiban. Szervezetileg, történeti, genetikus összefüggéseket tekintve bármennyire is nincs közük az Andrássy út 60. számú házhoz, mégis törekvéseik ezernyi hajszálcsövcs összeköttetéssel fűződnek ahhoz a jobboldalisághoz, amely a haladás és a népi törekvések pózában és álarcában mélyen haladás- és népellenes. De ha van alaptalan és eleve reménytelen próbálkozás József Attila kisajátítására, akkor ez az. Ebben az ügyben József Attila maga nyilatkozott, éspedig olyan módon, amely eleve kizárja a költő önértelmezésével kapcsolatban felmerülő elvi aggodalmakat. Az a cikke, amelyet folyóiratának egy 1937-ben megjelent számában Van-e jogosultsága az új népies iránynak? címen tett közzé, egyszer s mindenkorra eldönti a kérdést. Eldönti azért, mert ebben a cikkben a maga szubjektív meggyőződését úgy fejti ki, hogy személyes állásfoglalását ellenőrizhető és szabatosan körülírt tárgyi összefüggésben illeszti be. Mai társadalomtudományi ismereteink fogalmi apparátusával kijelöli ennek a mozgalomnak a helyét, és megállapítja értékét. (A végeredmény, alig kell mondanom, lesújtó.) Elemzése nem egyszerűen elméleti indoklása saját eligazodásának, hanem csakugyan előzetes helyszíni szemle, terepbejárás az eligazodás szolgálatában. Hogy a valóságban a logikai és időbeli sorrend fordított, vagyis hogy mégis előbb foglalt állást cselekedettel, mint szóval, nem másítja meg a lényeget. De a szóval is kifejezett tanúságot tesz József Attila ösztönös hajlandóságáról, amely jó úton igazította volna el akkor is, ha erkölcsi magatartásához nem szerkeszti meg ő maga az értelmi vezérfonalat. S nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy elvi jelentőségű és szándékú, módszeresen kifejtett és elvont formában előadott nézeteinek van még egy személyes igazolása: öntudatos és szíwel-lélekkel vállalt részvétele egy folyóirat alapításában és szerkesztésében, amely éppen azt tűzte maga elé célul, hogy az írói munka minden lehetséges eszközével megtisztítsa a haladás 30