Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila szerk.: Emberi jogok (Osiris tankönyvek, 2003)
Második rész. Az egyes emberi jogok - VI. Az információs jogok
580 VI. AZ INFORMÁCIÓS JOGOK — a háborítatlan magán- és családi élet védelmét; — a fizikai és lelki integritás biztosítását; — a becsület és a jó hírnév védelmét; — a mentességet a magánélet tényeinek feltárásától; — a személyes identitás védelmét;4 — a mentességet a megfigyeléstől; — a levelezés, a szóbeli közlések védelmét. A magánszférához való jog kezdetben tehát az egyedülléthez való jogot jelentette (the right to be let alone), ám mai megközelítése egyre inkább túlmutat az individualitáson, védi azt is, hogy — szabadon választott társainkkal együtt - legyünk „egyedül”. Alan Westin meghatározása szerint a privacy egyedüllétet, bensőségességet, azonosítatlanságot és tartózkodást, tapintatot is jelent.5 Ezt Charles Raab ma úgy fogalmazza meg, hogy a „bensőségesség és a névtelenség lehetővé teszi, hogy az emberek a megfigyeltetés és azonosíttatás félelme nélkül vállalhassák a társadalmi és politikai érintkezést”.6 Tehát, ha ez eddig némileg elhanyagolt volt is, a magánszféra védelmének van közösségi dimenziója is. JOGI DOKUMENTUMOK | Az adatvédelem a XX. század végéig nem sajátjogán, hanem a magánélet védelmét szolgáló hagyományos, nevesített jogokból származtatva kaphatott védelmet az általános tárgyú nemzetközi emberi jogi dokumentumokban.7 Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 12. cikke szerint nem a polgári szabad önkényesen beavatkozni senkinek „magánéletébe, családi ügyei- és politikai jogok be, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe”.8 A Polgári és politikai egyezségokmánya jogok nemzetközi egyezségokmányának 17. cikke kimondja: „1. Senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig a becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak. 2. Ilyen beavatkozás vagy támadás ellen mindenkinek joga van a törvény védelmére.” 4 Ez az információs korban vált igazán súlyos kérdéssé, de József Attilának, akinek magánszféra-érzékenysége egészen rendkívüli volt - gondoljunk például a Levegőt című versére -, életre szóló traumát okozott, hogy ncvelőszülci Pistának nevezték („Olyan név nincs, hogy Attila”). Ezzel szerinte identitását, létezését vonták kétségbe. A privacy és az identitás kapcsolatáról lásd bővebben Flaherty 2001. Lásd részletesen még a 269-282. oldalon. 5 Westin 1967. 6 Raab 2001,32. 7 A szektorális nemzetközi jogi dokumentumokkal - mint majd látjuk - némileg más a helyzet. 8 A nyilatkozat teljes szöveget lásd a 140. oldalon.