Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába (Osiris tankönyvek, 2005)
III. Adatgyűjtés
3. Mit kezdjünk a „puha" adatokkal? - interjúk elemzése 283 Az első példában lényeges, hogy a válaszadó nemcsak a neveket említette meg - méghozzá pontosan hanem a nevekhez köthető tevékenységet is. Ezenkívül pedig elsőnek egy ismertebb írót, másodiknak a helyi képviselőt és a harmadiknak egy, a popkultúra és a valóságshow-k világából ismert személyiséget. Ha ezt az interjúrészletet emlékezetből írtuk volna le, nem feltétlenül tudtuk volna pontosan felidézni ezeket a „finomságokat”. Az intetjük leírása és átírása (transcription) több szinten történhet. Az alábbiakban ugyanazon interjú háromféle mélységű átírását mutatjuk be. Az átírás időigényessége sokszor nem engedi meg, hogy szó szerint írjuk le az interjút. Ilyenkor vázlatot készítünk az interjú szövegéből, mely szintén legalább annyi időbe telik, amennyi ideig az interjú tartott, hiszen legalább egyszer végig kell hallgatnunk a kazettát. Az alábbiakban egy ily módon elkészült vázlat olvasható: „1. Üdvözlés, bemelegítés 2. A téma ismertetése 2.1. Az interjúalany bemutatja az iskolát, a helyzetet 2. 2. Rátér arra, hogy a roma tanulókkal mi a céljuk 2. 3. Elmondja, hogy az iskola feladata a társadalmi integráció segítése 2. 4. Rávilágít, hogy azért gyengék a cigány származású diákok a tanulásban, mert sok kudarcot éltek át 3. Az iskola elhelyezkedése a város oktatásában 3.1. Földrajzi elhelyezkedés 3. 2. Elmeséli annak történetét, hogyan lett az intézmény „kisegítő” iskola 3.3. Kiderül, hogy komoly problémát jelent a busz, a gyerekek nehezen érik el az iskolát 4. A továbbtanulási lehetőségekről 4. 1. Ebből az iskolából legfeljebb speciális szakmunkásképzőbe lehet eljutni 4. 2. Fontos az európai uniós program, mert a gyerekek ennek segítésével sokfelé eljutnak 5. A gyógypedagógus szakmájáról, munkájáról 5.1. Ok maguk éppúgy kiszolgáltatottak, mint a diákjaik 5.2. Kényszerből került a pályára, de időközben megszerette, és kihívásnak tekinti 5. 3. Fontos, hogy szeretettel kell közelíteni a gyerekekhez 6. A szülők és az iskola 6.1. Gondoltak arra, hogy a szülőkkel együttműködjenek, például a költözéskor hívták be őket 6. 2. Szerinte a gyerekek által kellene a szülőket is nevelni” (Az interjú egy Hajdú-Bihar megyei, igen szegény általános iskola igazgatójával készült 2003-ban.) A második leírt változat már az inteijú szó szerinti szövege, a fenti vázlat 6. pontjának egy része olvasható az alábbiakban: