Horváth Tibor - Papp István szerk.: Könyvtárosok kézikönyve. 2. Feltárás és visszakeresés (Osiris kézikönyvek, 2001)
2. fejezet. Horváth Tibor - Sütheő Péter: A tartalmi feltárás
2.1. AZ INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK ♦ 47 2.1.3. A relációk A logikában kétbemenetű predikátum igazságtartományához tartozó rendezett párok tagjait köti össze a predikátum kifejezte reláció: azokat a párokat, amelyekre a predikátum igaz. Példa: a „János vitéz szereti Iluskát” állításban a „szereti” predikátum János vitézt és Juliskát köti össze, ugyanis János vitéz a „szereti” relációban áll Iluskával. Hasonlóan értelmezhetjük a három argumentumú, több argumentumos predikátumokat (Ruzsa Máté 1977). Fontos azt tudatosítani, hogy minden dolog, fogalom, bármely létező sokféle viszonyban áll más dolgokkal, fogalmakkal. Reláció nélkül semmi sem létezik. Az osztályozásban mindig is szerepet játszottak a relációk, hiszen egy felosztáselvű szakrendszerben a fölé-alárendelési (fölötte-alatta) kapcsolat feszítette ki a rendszer szerkezetét, egyben határozta meg azokat az utakat, amelyeket az osztályozás és keresés során be lehetett járni. A fazetták végső elemzésben szintén relációk; ha az a, b, c fogalom a P fazettát veheti fel, akkor a, b, c között a „personality” reláció áll fenn. Az ötvenes években azonban a relációk az osztályozáselmélet gondolkodásának középpontjába kerültek, mert az addig kialakult logikai és szerkezeti kapcsolatok nem mutatkoztak elégségesnek. Az volt a kérdés, hogy a relációk kimunkálását a számtalan lehetséges út melyikén végezzék? A relációk dzsungelében hogyan valósítható meg a még ábrázolható áttekintést biztosító és a lényegi vonásokat hangsúlyozó eligazodás? Egy példa érzékeltetheti a problémát. Nincs mód és elég hely a például vett búza növény minden más dologhoz és fogalomhoz kötődő kapcsolatait tételesen bemutatni, de fel lehet sorolni azokat a területeket, amelyeken könnyen elképzelhetők a búza kapcsolatai. ♦ A búza mindenekelőtt a pázsitfűfélékhez tartozó növény. Növényként megadható morfológiai leírása (szár, gyökérzet, virág szemtermése). Fiziológiai leírása még a határterületi tudományokat is igénybe veszi. A búza genetikája választ ad kifejlődésére, fajtáira, az egyes fajták jellemzőire. ♦ Mint növénynek, vannak betegségei, gombakártevői, állati kártevői. ♦ A növényföldrajz területi elterjedését mutatja meg a területenként eltérő fajták ismertetésével. ♦ A búzanemesítés szinte önálló tudományt képező szakterület. ♦ A búza termesztése során kapcsolatai alakulnak ki a talajtannal, a meteorológiával, a mezőgazdaság egyéb ágaival. Ide kell még sorolni a növényvédelem búzával kapcsolatba hozható részét, ám ez a környezetvédelemmel is összefügg. ♦ A mezőgazdasági gépészet ugyancsak érintkezési terület. ♦ A búzát tárolni, szállítani kell. ♦ A biogazdálkodás újabb törekvéseiben fontos szerepet játszik a búza. ♦ Az élelmiszeriparral sokrétű és gazdag kapcsolatai vannak. A búzatermékek száma szinte áttekinthetetlen. A búza alapvető élelmiszer, ismerni kell őt