Korompay H. János - Korompay Klára szerk.: Horváth János irodalomtörténeti munkái. III. (Osiris klasszikusok - Horváth János összegyűjtött művei, 2007)
Kisfaludy Sándor
Kisfaludy Sándor szik védekezni. Említett levelei szerint szántszándékkal írta Hunyadyját oly módon, hogy játszani ne lehessen, és ha más alkalmasabb nevet talált volna, nem is hívná drámának. Jámbusaival is - mint már említettük - azért élt szabadabban, mert darabjának két fő szava Hunyady, Hazafi sem tűmé a szoros jámbust. Ami a „nagy históriai dráma” műfaji furcsaságát illeti, azt könnyű megbírálni. Eléggé kifejtették már róla, hogy csak dramatizált história, drámai kompozíciója nincs, előadásához 12 óra kellene, minden személye egyhangú stb.59 Hozzátehetnők még, hogy folytonos színváltozásai, elbeszélő részletei, a sok oráció meg egymást követő monológ szintén drámaiatlan jelenségek benne. De mindezt azzal indokolni, hogy drámáról, színpadi hatás kellékeiről fogalma sem lett volna, nem lehet. Hiszen kevés akkori írónk járt annyit színházba, mint ő Bécsben és máshol; hanem bizonyos, hogy nem volt drámaíró tehetség. Fogadjuk el, amit maga mondott: Hunyady ját ő olvasmánynak szánta. Ezt a művét is oly műfaji tisztázatlanság jellemzi, mint poétái románját és regéit. O lírikus, s minden tárgyi támaszték csak ürügy lírája számára. Mindenből csak az érzelmileg foghatót vonja el: Himfyben nincs más, csak szerelem, Hunyady ban csak hazafiság, mintha ottani és itteni személyeinek semmi egyéb dolguk nem lett volna a világon. Amint ott csak szeretőket ismer és azok gáncsolóit, itt viszont csak hazafiakat, jókat vagy rosszakat, meg gyűlölködő idegeneket. Regéiben saját szerelmeit vetítette vissza a múltba; itt saját hazafieszményét; amott a rege-hangulat „andalgásával”, itt történeti kegyelettel átitatva. Tárgya Nándorfehérvár 1456-i ostromához kapcsolódik. Hunyady már tudja, hogy a török készül a vár ostromára. Mindent elkövet, hogy elegendő sereget gyűjtsön, de Gara és Ciliai Ulrik ellene dolgoznak. O hajlandó volna egyik fiát Gara, a másikat Ciliéi leányával összeházasítani a békesség kedvéért, pedig ez neki nagy áldozat - a darab egy szereplője szerint magyar szempontból „öszvekorcsosodás” lenne. De amazok nem békülnek őszintén; úgy gondolják, hadd pusztuljon Hunyady Nándorfehérvárnál, majd felmentik ők aztán a várat kellő sereggel, a maguk javára. Míg itthon tétováznak és tanácskoznak, a török már körülkeríti a várat. Hunyady és Kapisztrán odasietnek a maguk gyűjtötte sereggel, s felmentik Nándorfehérvárt, melyet belülről Szilágyi Mihály és Hunyady László védelmezett. A nagy diadal után Hunyady megbetegedik, s csakhamar meghal. Az egész voltaképp Hunyadynak mint tiszteletre és követésre legméltóbb hazafinak apoteózisa. Minden gondolata, érzése a haza körül forog, vitéznek 59 Bayer 1.281-284. • 309 .