Lányi András szerk.: Természet és szabadság. Humánökológiai olvasókönyv (Osiris tankönyvek, 2000)

A természet megértése vagy a megértés természete? - Arne Naess: Az ökológiától az ökozófiáig

_________________ Arne Naess AZ ÖKOLÓGIÁTÓL AZ ÖKOZÓFIÁIG (Részletek) LÉTEZNEK-E ELSŐDLEGES, MÁSODLAGOS ÉS 11ARMADLAGOS TULAJDONSÁGOK A TERMÉSZETBEN? „A természet unalmas dolog”, ironizált A. N. Whitehead, „nincs se hangja, se illata, se színe” (Whitehead, 1927, 68. p.). A rózsa színéért vagy illatáért a költőnek önmagát kel­lene dicsőítenie. A rózsának magának nem lehet színe vagy illata. Whitehead persze tré­fált, de vannak természettudósok és technikusok, akik hisznek az érzék; tulajdonságok szubjektív voltában, talán mert ezek az ő módszereikkel nem mérhetők. Amit ők valódi természetnek tartanak, az végtelenül távol áll attól, amit az emberek közvetlenül megta­pasztalnak és amiről gondolkodni szoktak. Szerintük semmi esély a természettel folyta­tott párbeszédre; az én-tc viszony ki van zárva! I lasonló gondolatokra bukkanunk korunk filozofikusan gondolkodó biológusainál is, mint például Bernhard Renschnél, aki a Münsteri Egyetem Állattani Intézetének vezető­je. „Biofilozófiája” kísérlet egy biológiai alapokon nvugvó filozófia kifejlesztésére. Esze­rint a „rózsa” nevű dologhoz, objektív értelemben, csak bizonyos kémiai és fiziológiai jellemzők tartoznak, amelyekről érzékszerveinkkel szerzünk tudomást. Az érzéki tulajdon­ságok szubjektívak, nem objektívak (Rensch, 1971,258. p.): Bizonyos, hogy magának a rózsának nincs színe, csupán a róla visszaverődő fényhullámok hoznak létre fotokémiai reakciókat szemünk látósejtjeiben, melyek eredményét a látóidegek mint ingerületeket továbbítják az agyba. A szín érzete csak itt rendelődik hozzá a fiziológiai folya- ■ mathoz. Rensch filozófiájának azonban éppen ez a hozzárendelődés a leghomálvosabb része. Közelítsük meg a dolgot története felől. A 17. század során a tudósok közt a következő megkülönböztetések váltak általánosan elfogadottá: (1) Elsődleges, vagyis geometriai-mechanikai tulajdonságok: méret, alak, mozgás. Ügy gondolták, a test fizikai mivoltának részei, „a dolgokban magukban” léteznek. (2) Másodlagos tulajdonságok: szín, hőmérséklet, íz stb. Ezeket puszta neveknek tekin­tették, amelyekkel a fizikai külvilágban végbemenő fizikai és fiziológiai folyamatok által (megmagyarázhatatlanul) keltett érzületeket és érzéseket illették. 61

Next