A magyar művészet a 19. században. Képzőművészet (A magyarországi művészet története 5/2., 2018)

Papp Júlia - Király Erzsébet (szer.): A magyar művészet a 19. században. Képzőművészet (A magyarországi művészet története 5/2., 2018)

JEGYZETEK

JEGYZETEK 1870-1900 törvényeivel”. Hampel 1899a. 104. (Hampel itt Huszka Magyar ornamentika című gyűjteményének anyagára utal, de kritikája ugyanúgy érvényes vitapartnerének a székely házakra vonatkozó nézeteire is.) 631. Huszka 1899a, 157. 632. A szerző teljes munkásságát vizsgálja a Néprajzi Múzeum 2006- ban rendezett monografikus kiállításának katalógusa, lásd Huszka kát. 2006; kritikája Lővei Pál: Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Holmi, XVIII. 2006. 8. sz. 1110-1114. 633. Fejős Z. 2010,96. 634. Uo. Egyházi reprezentáció 1. Czobor Béla: A pécsi székesegyház restauratiója. (Különlenyomat. Egyházművészeti Lap. III. Budapest, 1882, 22.) Lásd Szvoboda Dománszky 1996,197. A katolikus templomok képhasználatáról dogmatikai tekintetben: XIX. Tridenti Zsinat, 1545. december 13. —1563. december 4. In Denzinger, Heinrich - Hünermann, Peter: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Bátonyterenye-Budapest, 2004. www.depositum.hu/trident.doc. 2. Szvoboda Dománszky 1986,133-172. 3. Némethy 1876. 4. Szvoboda Dománszky 1996; A dekorációs munkálatok egyes szakaszairól, a teológiai program aspektusairól és a jeleneteket kísérő feliratokról újabban: Farbakyné Deklava 2015a, 417-431. 5. Uo., 419. 6. Budavári Főegyház Építési Bizottsága, 1891. máj. 5., 13. sz. jegyzőkönyv. 7. A kifestés programját lásd Szvoboda Dománszky 1996,173-220. 8. Lyka Károly: Székely Bertalan. (Kiállítási kritika.) Műcsarnok, III. 1900. (márc. 18.) 11. sz. 137. 9. Petrovics Elek: Székely Bertalan jellemrajzához. Budapesti Szemle, CCXL. 1936. 698. sz. 10. Szőke 1999. 11. Szvoboda Dománszky 1996,173-220., 145. jegyzet. 12. Szabó J. 1993,202. 13. III. Callixtus pápa 1456. jún. 29-én kelt bullája úgy él a köztudatban, mint a déli harangozás elrendelése a Nándorfehérvárnál kivívott magyar győzelem emlékére. Ezt azonban az események kronológiája is cáfolja. II. Mehmed hadai ugyanis csak három nappal a pápa felhívása után, júl. 2-án kezdték meg Nándorfehérvár ostromát. A bulla úgy fogalmaz, hogy a harangokat a katolikus templomokban délután 3 és 6 óra között félóránként háromszor kondítsák meg, és közben - ugyancsak háromszor - a hívek imádkozzák el az Úrangyala nevű imádságfüzért a kereszténység megmeneküléséért. A rendelet kihirdetése előbb Itáliában, majd Európában egybeeshetett a védők végső győzelmének hírével (júl. 22.), innen a diadal jelének máig tartós képzete. III. Callixtus később korrigálta a rendeletet, és a kiszabott imádságokat már nem könyörgésként, hanem hálaadásként mondatta el a hívekkel. A déli harangozás szokása eredetileg sem ehhez az eseményhez köthető. A konstanzi zsinat határozata szerint ugyanis péntek délben - Jézus szenvedésének emlékére - ekkor már több évtized óta gyakorolták azt. A két szokást az 1500-as szentév alkalmával kiadott pápai bulla kapcsolta össze: a növekvő török veszély láttán VI. Sándor az 1456- os bulla megerősítéseképp minden napra elrendelte a déli harangszót, így az egyúttal az egyik legjelentősebb magyar győzelmet is hirdeti a keresztény világnak. Lásd erről Tarján M. Tamás: 1456. június 29. III. Callixtus pápa elrendeli a „déli harangszót”, http:// www.rubicon.hu/magyar/oldalak/i456Junius_29_iii_callbctus_ papa_elrendeli_a_deli_harangszot. 14. Némethy 1876,43-44. 15. Uo., 34-44-16. Kemény 2011, 53., 55., 56., 60. kép. 17. Kemény 2011, 94. kép. 18. Lollok Lénárd: A Szent István királyról nevezett templom belsejének rövid ismertetése. Budapest, 1905. 19. Cennemé Wilhelmb 1982,44. 20. Hessky 1999,168-169. 21. A főhomlokzatról Szent Lipót márvány domborművét eltávolították, helyébe Szent Istváné került, amelyet Sennyei Károly faragott. 22. Ez egyértelműen kiderül Kemény Mária adatgyűjtéséből. 23. Kemény 2011,156. 24. Uo., 190. 25. Lázár 1914,14. 26. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, illetve az 1871-ben alapított Képzőművészeti Országos Tanács, amely a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium képzőművészettel foglalkozó, hivatalos szerve volt. 27. Henszlmann 1.1841, [VT-VII.] 28. Trefort Ágoston levele Ipolyi Arnoldhoz, 1881. ápr. 25. Esztergomi Prímási Levéltár, Ipolyi Arnold gyűjteménye, T 395. 29. Elnöki megnyitó beszéd az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat gyűlésén 1882-ben. In Bunyitay 1888,297. 30. Lásd az Operaház freskóinak bírálatát: Elnöki megnyitó beszéd az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat gyűlésén 1884-ben. In Bunyitay 1888,4. 31. A felülről jövő, állami támogatás magától értetődően teremtette meg a historizmusnak az akadémizmus formanyelvével való találkozását. Ipolyi beszédeiben utalt arra, hogy maga is észrevette a történeti festészet hanyatlásának jeleit. Elnöki megnyitó beszéd az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat gyűlésén 1881-ben. In Bunyitay 1888,270. „S bebizonyult, ami előre látható volt, hogy pusztán pénzzel nem lehet feltámasztani egy nagyon tiszteletre méltó műfajt, mely azonban már nem a mi időnké.” - A hét, IX. 1898.16. sz. 253. 32. N. N.: Az egyházi festészet érdekében. Képzőművészeti Szemle, I. 1879.1. sz. 7-8. 33. A nyertes kartonokat Ipolyi meg is vásárolta a művésztől gyűjteménye számára. Esztergomi Keresztény Múzeum, ltsz. 4458., 4459-, 4460. 34. Kurtz Vilmos levele Ipolyi Arnoldhoz, 1880. szept. 9-én. Esztergomi Prímási Levéltár, Ipolyi Arnold gyűjteménye, К 513. 35. Az Ipolyi Arnold elnöklete alatt álló bizottság tagjai: Tárkányi Béla, Ligeti Antal, Pállik Béla és Keleti Gusztáv. A bizottság sajnálatát fejezte ki, hogy nem volt módjában részt venni a freskósorozat tárgyának megállapításában. Ipolyi Trefort Ágoston felszólítására a megoldás művészi oldalát bírálhatta csak. 36. Lásd bővebben Büki 2012. 37. Képzőművészeti Szemle, II. 1880.12. sz. 174. 38. A szent király vízfakasztásának eseménye más alkotókat is megihletett: Vinzenz Fischer 1788 körüli nagyváradi oltárképe, Kovátch József 1823-ban, illetve Molnár József 1860-ban készített alkotásai. 39. Kurtz Vilmos levele Ipolyi Arnoldhoz, 1880. szept. 5. Esztergomi Prímási Levéltár, Ipolyi Arnold gyűjteménye, К 512. 40. BFLIV. 1407. b. 33. doboz, 1.1604/1874., illetve BFLIV. 1407. b. 34. doboz, Budapesten, 1882. dec. 7., 2167/1882. 41. A kartonok készítését Glaser Jánosra és Székely Árpádra bízták, az üvegfestmények kivitelezésére Róth Miksát kérték fel. 912