Ransanus, Petrus: A magyarok történetének rövid foglalata (Millenniumi magyar történelem - Források, 1999)
Függelék - Jegyzetek
352. 1456. július 14-én. 353. A szerző feltehetően csak azért használja a kicsiny jelzőt, hogy a hőstett nagyságát jobban kiemelje. 354. Ransanus a XXVI. indexet több helyen bővítette fő forrásának előadásához képest. Leginkább Annalesének adataira támaszkodott, de felhasznált szóbeli forrást, és Ptolemaiosz, valamint más földrajzi írók munkáiból is merített. Kulcsár, 210. p. 355. A döntő török roham nem a felmentő seregek várba jutása utáni napon, hanem július 22-én volt, a védők kirohanására pedig a következő napon került sor. 356. A XXVII. index a Chronica alapján készült. 357. A nándorfehérvári diadal. 358. Hunyadit Zimonyba vitték. Itt halt meg 1456. augusztus 11-én. Halálát pestis okozta, amely már az ostrom idején kitört. 359. Hogy a halálán levő beteget a földre fektették, elterjedt szokás volt a Délvidéken. Már aló. századtól vannak erre adatok. A szokás indítóoka feltehetően az volt, hogy a nagybeteg közelebb legyen a földhöz, amelybe rövid idő múlva költözik majd. 360. Hunyadi János halálakor III. Calixtus volt a pápa. 361. Kapisztrán János ferences prédikátor 1456. október 23-án halt meg Újlakon. A XXVIII. index Chronicátói eltérő részeit a szerző Aeneas Sylvius Piccolomini Europa című munkája alapján írta, bizonyára emlékezetből. Kulcsár, 210-211. p. 362. Az országgyűlést Futakon 1456 október-novemberében tartották. 363. Ciliéi Ulrik felkoncolása: 1456. november 9. 364. Ma: Timisoara, Románia. Az Alsó-Pannónia elnevezést itt a szerző nem az ókori Pannónia inferior értelemben használta. 365. Hunyadi Lászlót 1457. március 16-án fejezték le a budai Szent György téren. 366. A Mária Magdolna-templom a mai Kapisztrán téren állt. A középkorban a vár magyar lakosságának plébániatemploma volt. A II. világháború alatt súlyos sérüléseket szenvedett, a tornya kivételével lebontották. 367. A váradi püspök Vitéz János volt, az esztergomi érsek pedig Szécsi Dénes, ő azonban nem állt a Hunyadiak pártján. 368. V László király 1452-től 1457-ig uralkodott. 1457. november 23-án bubópestisben halt meg Prágában. A XXIX-től XXXIII. indexig terjedő szöveg forrása a Chronica volt. Kulcsár, 211-212. p. 369. A Rákos mezején. Az országgyűlést újév napjára hívták össze. 370. Szilágyi Mihály január 20-án mintegy tizenötezer fegyveres élén érkezett a Rákos mezejére. 371. Garai László 1447-től 1458-ig, majd 1459-től 1460- ig volt nádor. 372. Szilágyi Mihály szónoklatát Ransanus önállóan készítette, forrása azonban ebben is a Chronica volt. 189