Ransanus, Petrus: A magyarok történetének rövid foglalata (Millenniumi magyar történelem - Források, 1999)
Függelék - Utószó
UTÓSZÓ A reneszánsz műveltség Duna-parti központjában, Mátyás király udvarában megforduló itáliai humanisták majd mindegyike gazdagította a magyar kultúrát. Közéjük tartozik a magyar történelem első humanista összefoglalását megíró Petrus Ransanus is, aki I. Ferdinánd (Ferrante) nápolyi király követeként 1488 szeptemberében érkezett hazánkba. Az ismert tudós és szónok eseményekben gazdag életének (1428-1492) utolsó nagy útja volt a magyarországi követjárás, amely során diplomáciai tapasztalatait és érett történetírói műveltségét egyaránt hasznosíthatta. A palermói születésű Ransanus életét főként Szicíliában és Nápolyban töltötte. 1440 körül néhány évre Firenzébe és Perugiába küldték tudásának gyarapítására. Itt nagy hírű mesterek tanították, köztük Battista da Fabriano és Leonardo da Penzgia. Tizenhat éves korában visszatért szülővárosába, és belépett a domonkos rendbe. 1452-ben szentelték pappá. III. Calixtus pápa egyházpolitikáját támogatta, ezért a pápa a rend szicíliai tartományfőnökévé emelte, majd 1456-ban rábízta a készülő törökellenes hadjárat szicíliai szervezését. A nándorfehérvári győzelem és Hunyadi János halála idején Rómában tartózkodott, és részt vett a nagy törökverő tiszteletére celebrált pápai misén is. 1468 körül I. Ferdinánd meghívta nápolyi udvarába diplomáciai szolgálatra. 1475-től a király kisebbik fiának, Giovanni d’Aragonának, a későbbi esztergomi érseknek a nevelője lett. 1476-ban IV Sixtus pápa Lucera püspökévé tette. Az Aragóniai-ház bizalmasaként Magyarországra induló Ransanus mögött már jelentős történetírói múlt állt. III. Calixtus pápa megbízásából 195