Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba. Séta a budapesti körutakon (2005)
Bennszülöttei egy külön nyelvjárást beszéltek
áttekinthető marad a placc, az elkülönülés inkább jelképes, mint valóságos, viszont jóval több ember elfér az asztalok körül, mint ha széken ülnének. A páholy a kávéházi életforma célszerű térbeli kifejeződése. Nem véletlen, hogy a szocialista vendéglátóipar belsőépítészetéből teljesen kiveszett. Németh Andor, aki József Attila legszűkebb köréhez tartozott, s szép könyvet is írt költőbarátjáról, kulcsregényt szentelt a Hadiknak. Az Egy foglalt páholy története 1942-ben jelent meg, s bár nem remekmű, kortörténeti dokumentumként megérdemelne egy újabb kiadást. Lapozzunk most bele ott, ahol Jámbor, a főhős ismerkedik a kávéházzal. „A vendégek szemmel láthatóan ismerték egymást. A feketézők szüntelenül váltogatták a helyüket, átbeszélgettek, átültek egymáshoz. A páholy közelében két öregúr sakkozott. A sakkasztal fölött tábla, s egy gépírásos papírlap fityegett, a legközelebbi verseny benevezettjeinek névsorával. Mindez kedvesen idejétmúlt volt és vidékies.” 183 A kávéház belseje, 1908 ■