Somos Róbert szerk.: Középső platonizmus. Szöveggyűjtemény (Historia philosophiae, 2005)
Numéniosz: Töredékek
NUMÉNIOSZ TÖREDÉKEI Ehhez1 * * 4 pedig arra lesz szükség, hogy - miután véleményünket elmondtuk, és Platón tanúságával hitelesítettük - még régebbre menjünk vissza, és [a mondottakat] Püthagorasz tanításához kapcsoljuk, ezenfelül segítségül hívjuk a jó hímek örvendő népeket, beavatásaikhoz, tanításaikhoz és Platónnál összhangban álló vallási kultuszaikhoz folyamodva, mindahhoz, amit a bráhmánok, a zsidók, a mágusok5 és az egyiptomiak megalkottak. 1 B TÖREDÉK (Origenész: Kolszosz ellen, 1.15) Mennyivel felülmúlja Kelszoszt6 a püthagoreus Numéniosz, mind abban, hogy igen sok területen tett szert megérdemelt tekintélyre, mind abban, hogy több tanítást vizsgált meg nála, mind pedig abban, hogy több forrásból gyűjtötte össze azokat a tanításokat, amelyek igaznak tűntek számára. Ez a Numéniosz A Jóról első könyvében, ahol azokról a népekről beszél, akik az Istent testetlennek tartották, a zsidókat is közéjük sorolja, és művében nem habozik sem a próféták szavaira hivatkozni, sem pedig allegorikus értelmezésüket adni. 1 Euszebiosz előzőleg Alexandriai Kelementől szerepeltet egy szöveget, mely Numénioszra utal, lásd alább, 8. töredék 4 Numéniosz feltehetően teológiai összefüggésben hivatkozik a töredékben említett népek ősi bölcsességére. 5 A perzsa papokat és álomfejtőket volt szokás így emlegetni. 6 2. századi platonikus filozófus, a keresztények elleni vitairat szerzője, melyre Órigenész e munkája válaszol. Órigenész azt hozza fel Kelszosz ellen, hogy számos nép ősi bölcsességére hivatkozik filozófiája tekintélyi megtámogatására, csupán a zsidó szent iratoknak nem ad hitelt. Numénioszt mint olyan pogány filozófust állítja szembe Kelszosszal, aki alaposabb ismeretekkel rendelkezik, és méltányosabban jár el. 178