Somos Róbert szerk.: Középső platonizmus. Szöveggyűjtemény (Historia philosophiae, 2005)
Numéniosz: Töredékek
NUMÉNIOSZ TÖREDÉKEI1 A JÓRÓL I. KÖNYV 1 A TÖREDÉK (Euszebiosz: Praeparatio Evangelica, IX. 7.1)2 Magától a püthagoreus filozófustól3 pedig - Numénioszról beszélek - a következő sorokat szeretném idézni A Jóról első könyvéből: 1 A fordításhoz Edouard des Places kommentárral ellátott kiadását vettük alapul (Numénius: Fragments. Les Belles Lettres, Paris, 1973). E kiadás nem tesz különbséget töredékek és testimóniumok között. A Numénioszra hivatkozó szerzők közül csak Euszebiosz esetében lehetünk bizonyosak abban, hogy szó szerinti idézetet kapunk. Des Places kiadása annak alapján rendezi el a töredékeket, hogy melyik műből (illetve A Járói szóló munka melyik könyvéből) származhatott az idézett szöveg. Fontos lehet azonban, hogy a töredékek milyen összefüggésben és milyen sorrendben szerepelnek a szöveget hagyományozó szerzőknél, ezért a jegyzetekben szükség esetén utalunk a tágabb kontextusra. Emellett számos esetben Des Places kiadásánál valamivel hosszabb szöveget fordítunk. Ez a bővítés a következő töredékeket érinti: 5, 11, 13, 21, 22,35,36,38, 39,40,42,43,45, 46a, 46b, 46c, 47, 50, 51. Köszönetét mondunk Horváth Juditnak, aki 1993/94-ben az ELTE Görög Tanszékén tartott szemináriumán végigolvasta velünk a szöveget, és tanácsaival segített a fordítás elkészítésében. Köszönet illeti Lautner Pétert is, aki rendelkezésünkre bocsátotta Porphüriosz A nimfák barlangja című művének kéziratos fordítását; Numéniosz 30-33. és 60. töredékének fordítását helyenként ennek alapján korrigáltuk. 2 A Jóról című munka Platón hasonló című előadásához kapcsolódik (lásd kül. a 19. töredéket), mely az antikvitásban Arisztotelész és más tanítványok beszámolói nyomán hagyományozódott. Platón előadása metafizikai elméletet fejt ki, mely szerint a valóság végső princípiumai az Egy és a „meghatározatlan kettősség” (Arisztotelész: Fragmenta Selecta, Peri tagathou. Ross). Numéniosz a metafizikai problematikát főként teológiai nézőpontból közelíti meg; sok tekintetben épít Platón Timaioszára is. - Euszebiosz Numénioszra „a legkiválóbb görög filozófusok” között hivatkozik, akik a zsidókról elismeréssel szólnak, és megerősítik a Biblia beszámolóinak hitelességét (E E. IX. 1.1). A 1 a töredék a következő címet viseli: Numéniosz, a püthagoreus filozófus a zsidókról. 177