Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika (Osiris tankönyvek, 2007)
I. Stíluselmélet - 13. A nyelvi stílus kísérõi mint kiegészítõ stíluseszközök
13. A nyelvi stílus kísérői mint kiegészítő stíluseszközök 557 számomra már, csak a kevésben — mert elborított a Sok, rámszakadt hirtelen, mint elbűvölt várban titkos befolyás zápora százfelől - s megbénított az idegen varázs hálója. (Babits Mihály: Előszó) A gondolatjel kötőszó vagy utalószó helyett is állhat, tömörebbé és elgondolkodtatóbbá téve a mondatfűzést, valamint előkészítve a szünettartással a nyelvileg is bravúros következtetést: Ha költészetnek költészet a tárgya Tükör tükörből tükrözi magát. (Hegedűs Géza: Az ars poeticák lényegéről) Nyilvánvaló, hogy a gondolatjellel megszakított helyre az akkor határozószói névmás illenék. Többféle tartalmi-logikai-grammatikai kapcsolat rejtezhet a gondolatjellel összefűzött fogalmak között: Etess, nézd - éhezem. Takarj be-fázom. Ostoba vagyok -foglalkozz velem. (József Attila: Gyermekké tettél) Ebben a két sorban a gondolatjelek mögött három okhatározói alárendelő vagy okadó magyarázó mellérendelő viszony lappang. Egyjelenség (a szappanosvíz) hatása konkrét és elvont képeket villant egymásra a gondolatjeles írásmóddal a befogadói érdeklődés felkeltésére: Nem lesz. De amíg ott remeg, semmicske borzongása átjár, az énfurakvó telkemet is megrezgeti vergődése. (József Attila: Szappanosvíz) A gondolatjel a József Attila-versekben a síkváltásokkor gyakori: az ok-okozat, konkrét -elvont, mozgás-mozdulatlanság stb. ellentétpárok elválasztására és egyben kiemelésére. Gondolatjel a széttagoló és várakozást felfüggesztő jellegével az irónia és ellentét kiemelésének és a feszültségkeltésnek a jeleként is szerepelhet, többértelműséget teremtve: A merész költő túléli minden versét. (Kovács András Ferenc: Költészettankák)