Thuküdidész: A peloponnészoszi háború (Sapientia humana, 1999)

Második könyv

48-51. Caput vesztették el erejüket. Ha ezt az időt túlélték, a betegség törzsük alsó részét támadta meg, ahol nagy daganatok nőttek, s nem szűnő hasmenés lépett fel, így a legtöbben végül az ennek következtében támadt elgyengülésben haltak meg. így haladt végig a betegség az emberen, kezdve a fejen, ahol először ütött tanyát, s még aki túlélte is legszörnyűbb szakaszait, végtagjain az is ott hordta a kór mara­dandó nyomait. Ez ugyanis megtámadta a szeméremrészeket, a kéz és a láb ujjait; sokan ezek elvesztése árán menekültek meg, de volt olyan is, akinek a szeme is odalett. Másokat közvetlenül felgyógyu­lásuk után feledékenység lepett meg, és se magukról, se hozzátarto­zóikról nem tudták, hogy kicsodák. 50. Nincs az a leírás, amely képes volna megrajzolni ennek a jár­ványnak az igazi képét, már csak azért sem, mert minden egyes ál­dozatára olyan erővel támadt rá, hogy azt emberi természet nem tudja elviselni, meg a következő példa is bizonyítja, hogy milyen rendkívüli módon különbözött az minden egyéb betegségtől. Azok a madarak és négylábúak, amelyek hozzá szoktak nyúlni az emberi tetemekhez, noha annyi halott hevert eltemetetlenül, még csak nem is közelítettek hozzájuk, s ha mégis ettek belőlük, felfordultak. Ezt bizonyítja az is, hogy az ilyen fajta madarak száma szemmel lát­hatóan megfogyatkozott, és hogy sem máshol, sem a halottak körül nem lehetett látni őket. A hatást különösen a kutyákon lehetett megfigyelni, mivel ezek az ember mellett élnek. 51. Ilyen volt a betegség általános képe, nem is szólva azokról a sajátságos tünetekről, amelyek az egyes betegeknél különböző for­mában jelentkeztek. Ebben az időszakban a szokásos egyéb beteg­ségek közül egyik sem lépett fel, s ha valami egyébfajta baj előfor­dult, az is ebben a betegségben végződött. Egyesek az ápolás hiánya miatt haltak meg, mások meg annak ellenére, hogy a legnagyobb gondoskodás vette körül őket. S egyetlenegy olyan gyógyszer sem akadt, amelyről el lehetett volna mondani, hogy alkalmazva feltét­lenül használnia kell; mert ami segített az egyiken, az ártott a má­siknak. S egyáltalán nem jelentett semmi különbséget valakinek 145

Next