Tóth István György szerk.: Millenniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig (2001)
Függelék
1458. jan. 24. 1463. júl. 19. szept. 13. dec. 26. 1464. márc. 29. 1468. márc. 1469. máj. 3. 1471 1473 1474. nov. 16. 1476. febr. 15. 1477. jún. 12. 1477. dec. 1. 1479. okt. 13. 1482 1485.jún. 1. 1488 1490. júl. 15. 1505. szept. 29. 1506. márc. 20. 1514. ápr. 9. júl. 15. okt. 18. 1515. júl. 15. 1521. máj. 26. aug. 29. 1522. jan. 13. 1523. aug. 6-7. 1524. szept. 1526. júl. 27. aug. 29. nov. 11. dec. 17. Királlyá választják Hunyadi Mátyást. Bécsújhelyt a Vitéz János által vezetett magyar küldöttség aláírja a III. Frigyes császár és I. Mátyás viszonyát rendező szerződést. Magyar-velencei kölcsönös segélynyújtási szerződés a török ellen. A boszniai Jajca várát beveszik I. Mátyás seregei. A III. Frigyestől visszaszerzett koronával Székesfehérvárott megkoronázzák I. Mátyást. I. Mátyás, III. Frigyes megsegítése ürügyén, hadat üzen Podjebrad György cseh királynak. Olmützben a katolikus rendek cseh királlyá választják I. Mátyást. A Vitéz János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár által vezetett összeesküvés Mátyás ellen. Budán megnyílik az első magyarországi könyvnyomda, Hess András nyomdája. Véget ér Boroszló ostroma. Miután a cseh és lengyel hadak nem tudták elfoglalni Mátyás király boroszlói táborát, IV. Kázmér lengyel király, az ostromló fél fegyverszünetet kér Mátyástól. I. Mátyás másfél havi ostrom után visszaveszi a töröktől Szabács várát. Mátyás hadat üzen III. Frigyes császárnak. I. Mátyás kiegyezése III. Frigyessel: a Mátyás által elfoglalt osztrák területek kiürítése fejében a császár megígéri, hogy cseh királyként beiktatja Mátyást a választófejedelmek sorába. A kenyérmezei csatában Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán csapatai vereséget mérnek az Erélybe betört török hadra. Mátyás második osztrák háborúja. Öthónapi ostrom után I. Mátyás beveszi Bécs városát. Augsburgban, majd Brünnben kinyomtatják Thuróczy János Chronica Hungarorum-át. A Rákosmezőn a rendek Ulászló cseh királyt magyar királlyá választják. A rákosmezei országgyűlés kimondja, hogy ajagelló-ház kihalta után idegen uralkodót többet nem választ. Habsburg-Jagelló örökösödési szerződés az 1505. évi „rákosi végzés” hatálytalanítására. Bakócz Tamás esztergomi érsek, pápai legátus kihirdeti a keresztes háborúra felhívó pápai bullát. A Temesvárt ostromló parasztseregek Szapolyai János erdélyi vajda előtt bántatlanságot remélve leteszik a fegyvert. Budán összeül az országgyűlés, ahol számos, a jobbágyság helyzetét súlyosbító törvényt fogadnak el. Werbőczy István ítélőmester bemutatja az általa összeállított szokásjoggyűjteményt, a Tripartitum-ot. Bécsi királytalálkozó. II. Ulászló magyar, I. Zsigmond lengyel király és I. Miksa császár egyezséget kötnek és Habsburg-Jagelló házassági szerződéssel pecsételik meg. Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg és II. Lajos magyar király nővére, Anna házasságot kötnek. A törökök Szabács és Zimony után, többhetes ostrom árán beveszik Nándorfehérvárt. II. Lajos és Habsburg Mária házassága. Tömöri Pál hadai a Szerémségben győzelmet aratnak a török felett. Török kézre kerül Szörény vára. Ezzel a magyar végvárrendszer közepe és keleti szárnya összeomlik. Pétervárad védői 12 napos török ostrom után megadják magukat. A mohácsi csatában a magyar királyság 25 ezer főnyi hadserege megsemmisítő vereséget szenved a 70-80 ezer fős török seregtől. II. Lajos király és több magyar főméltóság hal meg a csatatéren. Székesfehérváron magyar királlyá koronázzák Szapolyai Jánost. V. Károly császár levélben ígér segítséget a török ellen Ferdinánd országának. A pozsonyi országgyűlés magyar királlyá választja Habsburg Ferdinánd cseh királyt, osztrák főherceget. 666KRONOLÓGIA