Tóth István György szerk.: Millenniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig (2001)

Magyarország a késő középkorban (1382-1526)

nyadi a győzelem után elérkezettnek látta az időt Bizánc felmentésére: leveleiben Európa uralkodóitól és a pápától is támogatást kért. A válaszokat azonban már nem olvashatta. 1456. augusztus 11-én Zimonyban a pestis áldozataként vesztette életét. Az ostrom másik kiemelkedő személyisége, Kapisztrán János október 3-án halt meg az újlaki ferences kolostorban. MATTHIAS CORVINUS Hunyadi János fiai 132 Hunyadi János ifjabbik fiának, Mátyásnak hamar le kellett mondania arról, hogy a nemesifjak szokványos életét élje. Mint az ország egyik legnagyobb földbirtokosának örököse, tizenöt éves korában már Magyarország első emberének számított. Hunya­di ugyan gondos nevelést biztosított másodszülött fiának, de arra senki sem gondol­hatott, hogy Mátyás egykor majd Szent István utódjának mondhatja magát. Vitéz Já­nos tanácsát megfogadva, Hunyadi János Sanocki Gergely vieliczkai plébánost fogadta fel fia mellé nevelőként. Mátyás valószínűleg tőle tanult meg írni és olvasni, latinul is. A fegyverforgatás tudományának elsajátítása sem maradhatott ki a tan­anyagból, természetesen ezt már nem az I. Ulászló királlyal Magyarországra érkezett egyházi ember, hanem egy harci tudományokban járatos katona irányította. A hagyo­mány szerint 1454-ben Nándorfehérvárott ütötték lovaggá a kisebb Hunyadi fiút. Apja Nagy Lajos király egykori katonájának, Lackfi Andrásnak a kardjával érintette meg Mátyás vállát. Nem véletlenül választották az ifjú életében meghatározó emlékű ceremónián a lovagkirály familiárisának a fegyverét, ugyanis Lackfi 1345-ben mint székely ispán legyőzte az országra törő tatár hadakat. A „pogányokat” kiverő katona személye a török háborúk idején a keresztény hit fokozott védelmének fontosságára és lovagi feladatként való vállalására utalhatott. Mátyásnak - igaz, akaratán kívül - nagyon hamar részt kellett vennie az országos politikában. Hunyadi ugyanis a fiát is felhasználta terveinek végrehajtásában. 1455 augusztusában Hunyadi János úgy egyezett meg Ciliéi Ulrikkal, hogy az ekkor 12 esztendős Mátyás feleségül veszi Ulrik leányát, Ciliéi Erzsébetet. Ez a házasság több okból is kedvezett volna a Hunyadi-családnak. A Cillei-vagyon várományosa - fiú utód hiányában - a tízéves Erzsébet volt, s ez a kapocs azt is jelentette volna, hogy a Hunyadiak rokonságba kerülhetnek a Garai és a Brankovics családdal is. A kor szoká­sának megfelelően Ciliéi Erzsébet a leendő férj családjához költözött, míg Mátyás a királyi udvarba került kamarásként. Valójában az ifjabb Hunyadi 1455. évi Budára kerülése nem volt más, mint leplezett túszszedés, miként Erzsébet is túsz volt a Hu­nyadi-családban. Az esküvőre azonban Erzsébet halála miatt nem került sor. Hunyadi János halála után elsőszülött fia, a 25 esztendős László vette át a családban apja szerepét. Az idősebb Hunyadi fiú ekkorra már az ország előkelői közé tartozott: 1452-ben pozsonyi ispán, három évvel később horvát bán, apja halálának évében pe­dig temesi ispán volt. Már mint a família első embere hívta meg Nándorfehérvárra Ciliéi Ulrikot, akit V. László király szeptemberben nevezett ki országos főkapitány­nak. A király és tanácsadói szerették volna a Hunyadi László kezén lévő várak, első­sorban Nándorfehérvár sorsát tisztázni, ezért 1456 őszén Futakon (Bács vármegye) tárgyalásokat kezdeményeztek a Hunyadi örökösökkel. A család feje itt ígéretet tett a várak visszaadására, s a király Ciliéivé! novemberben meg is érkezett Nándorfehér­várra, hogy az utóbbi, mint frissen kinevezett főkapitány, átvegye a várak felügyele­tét. A november 9-én történtekről Thuróczy János így számolt be: „... a két gróf, tud-MAGYARORSZÁG A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN (1382-1526)

Next