Tóth István György szerk.: Millenniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig (2001)
Magyarország a késő középkorban (1382-1526)
nyadi a győzelem után elérkezettnek látta az időt Bizánc felmentésére: leveleiben Európa uralkodóitól és a pápától is támogatást kért. A válaszokat azonban már nem olvashatta. 1456. augusztus 11-én Zimonyban a pestis áldozataként vesztette életét. Az ostrom másik kiemelkedő személyisége, Kapisztrán János október 3-án halt meg az újlaki ferences kolostorban. MATTHIAS CORVINUS Hunyadi János fiai 132 Hunyadi János ifjabbik fiának, Mátyásnak hamar le kellett mondania arról, hogy a nemesifjak szokványos életét élje. Mint az ország egyik legnagyobb földbirtokosának örököse, tizenöt éves korában már Magyarország első emberének számított. Hunyadi ugyan gondos nevelést biztosított másodszülött fiának, de arra senki sem gondolhatott, hogy Mátyás egykor majd Szent István utódjának mondhatja magát. Vitéz János tanácsát megfogadva, Hunyadi János Sanocki Gergely vieliczkai plébánost fogadta fel fia mellé nevelőként. Mátyás valószínűleg tőle tanult meg írni és olvasni, latinul is. A fegyverforgatás tudományának elsajátítása sem maradhatott ki a tananyagból, természetesen ezt már nem az I. Ulászló királlyal Magyarországra érkezett egyházi ember, hanem egy harci tudományokban járatos katona irányította. A hagyomány szerint 1454-ben Nándorfehérvárott ütötték lovaggá a kisebb Hunyadi fiút. Apja Nagy Lajos király egykori katonájának, Lackfi Andrásnak a kardjával érintette meg Mátyás vállát. Nem véletlenül választották az ifjú életében meghatározó emlékű ceremónián a lovagkirály familiárisának a fegyverét, ugyanis Lackfi 1345-ben mint székely ispán legyőzte az országra törő tatár hadakat. A „pogányokat” kiverő katona személye a török háborúk idején a keresztény hit fokozott védelmének fontosságára és lovagi feladatként való vállalására utalhatott. Mátyásnak - igaz, akaratán kívül - nagyon hamar részt kellett vennie az országos politikában. Hunyadi ugyanis a fiát is felhasználta terveinek végrehajtásában. 1455 augusztusában Hunyadi János úgy egyezett meg Ciliéi Ulrikkal, hogy az ekkor 12 esztendős Mátyás feleségül veszi Ulrik leányát, Ciliéi Erzsébetet. Ez a házasság több okból is kedvezett volna a Hunyadi-családnak. A Cillei-vagyon várományosa - fiú utód hiányában - a tízéves Erzsébet volt, s ez a kapocs azt is jelentette volna, hogy a Hunyadiak rokonságba kerülhetnek a Garai és a Brankovics családdal is. A kor szokásának megfelelően Ciliéi Erzsébet a leendő férj családjához költözött, míg Mátyás a királyi udvarba került kamarásként. Valójában az ifjabb Hunyadi 1455. évi Budára kerülése nem volt más, mint leplezett túszszedés, miként Erzsébet is túsz volt a Hunyadi-családban. Az esküvőre azonban Erzsébet halála miatt nem került sor. Hunyadi János halála után elsőszülött fia, a 25 esztendős László vette át a családban apja szerepét. Az idősebb Hunyadi fiú ekkorra már az ország előkelői közé tartozott: 1452-ben pozsonyi ispán, három évvel később horvát bán, apja halálának évében pedig temesi ispán volt. Már mint a família első embere hívta meg Nándorfehérvárra Ciliéi Ulrikot, akit V. László király szeptemberben nevezett ki országos főkapitánynak. A király és tanácsadói szerették volna a Hunyadi László kezén lévő várak, elsősorban Nándorfehérvár sorsát tisztázni, ezért 1456 őszén Futakon (Bács vármegye) tárgyalásokat kezdeményeztek a Hunyadi örökösökkel. A család feje itt ígéretet tett a várak visszaadására, s a király Ciliéivé! novemberben meg is érkezett Nándorfehérvárra, hogy az utóbbi, mint frissen kinevezett főkapitány, átvegye a várak felügyeletét. A november 9-én történtekről Thuróczy János így számolt be: „... a két gróf, tud-MAGYARORSZÁG A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN (1382-1526)