Tóth István György szerk.: Millenniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig (2001)
Függelék
1429. máj. 1431. nov. 29. 1432 1433. máj. 31. jún. 4. 1434 1436 1437. márc. júl. 6. szept. 16. 1438. jan. márc. 18. 1439. máj. 29. 1440. márc. 8. máj. 15. júl. 17. 1442. dec. 13. 1443. júl. 22. 1444. jún. 12. aug. 15. nov. 10. 1445 1446. jún. 6. 1447 1448. okt. 18-19. 1450. júl. 17. 1450 k. 1453.jan.1. 1456. febr. 6. jún. 29. júl. 4-22. aug. 11. 1457. márc. 14. márc. 16. A Német Lovagrend betelepítése a Szörényi bánságba a tartomány várainak védelmére. Zsigmondot Milánóban Itália királyává koronázzák. Az országnagyok általános nemesi felkelést rendelnek el a husziták ellen. Zsigmondot IV. Jenő pápa Rómában német-római császárrá koronázza. Zsigmond a Velencével kötött fegyverszünetben tudomásul veszi Dalmácia elvesztését. Magyar kézre kerül a boszniai Jajca vára. Az év folyamán sikerül felszámolni az észak-magyarországi huszita támaszpontokat. Zsigmond király végleg elhagyja Magyarországot. Parasztfelkelés tör ki Erdélyben. A nemesség és a felkelt parasztok képviselői a kolozsmonostori konvent előtt megegyeznek a paraszti adózás mérsékléséről és a szabad költözés biztosításáról. A három erdélyi rendi nemzet, a magyar nemesség, a székelyek és a szászok küldöttei Kápolnán unióra lépnek a fölkelő parasztok ellen. A parasztfelkelések leverése. Habsburg Albert magyar királyt német királlyá választják. A budai országgyűlésen a magyar rendek dekrétumban szentesíttetik Albert királlyal követeléseiket, Zsigmond reformjainak eltörlését. A magyar rendek küldöttsége Krakkóban királlyá választja III. (Jagelló) Ulászló lengyel királyt. Albert király utószülött fiának, a csecsemő V. Lászlónak a megkoronázása. I. (Jagelló) Ulászló magyar királlyá koronázása. A győri szerződésben I. Ulászló és Erzsébet királyné, Albert özvegye, a status quo alapján véget vet a polgárháborúnak. Erzsébet elismeri Ulászlót királynak, de fenntartja fia, V. László trónigényét. Megindul a magyar hadak győztes, törökellenes (úgynevezett hosszú) hadjárata Hunyadi János erdélyi vajda vezetésével (1444. jan. 25-ig tart). Drinápolyban I. Ulászló király és a törökök által elűzött szerb fejedelem, Djordje Brankovic követei előzetes békeszerződést kötnek II. Murád szultánnal. Nagyváradon I. Ulászló ratifikálja a drinápolyi szerződést. Magyar részről Hunyadi tesz esküt a békeszerződésre a szultáni követ előtt. A várnai csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenved a töröktől. I. Ulászló király elesik. A pesti országgyűlés véget vet az ötéves polgárháborúnak és elismeri V. Lászlót magyar királynak. Távollétére az ország belső rendjének fenntartására hét főkapitányt választ. Egyikük Hunyadi János. A rákosmezei országgyűlés V. László kiskorúsága idejére Hunyadi Jánost kormányzóvá választja. Tisztségét 1453-ig viseli. A budai országgyűlés végzése szerint minden év pünkösdjén országgyűlést kell tartani, ahol a több mint 20 jobbággyal bíró nemesek lehetnek jelen. A második rigómezei csatában a magyar sereg vereséget szenved a töröktől. A menekülő Hunyadit Brankovic szerb despota elfogja. Garai László nádor, Hunyadi János kormányzó és Újlaki László erdélyi vajda szövetséget kötnek. Kölcsönösen támogatják egymást, politikai ügyekben közös megegyezés alapján döntenek. Egy budavári ferences szerzetes másolataként elkészül a legrégebbi, teljesen magyar nyelvű könyv, az úgynevezettJókai-kódex. Hunyadi János lemond a kormányzói tisztségről, az ország főkapitánya és Beszterce örökös grófja lesz. V. László király Bécsből Budára érkezik. III. Callixtus pápa könyörgésképpen elrendeli a déli harangszót a Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére. II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromolja. A győztes magyar sereg vezérét, Hunyadit Jánost pestisjárvány ragadja el. V. László elfogatja a Hunyadi testvéreket. Hunyadi Lászlót hűtlenség címén halálra ítélik és lefejezik. KRONOLÓGIA665