Turi Gábor: A jazz ideje. Írások az improvizatív zene köréből (1999)

1. A helyzet

KLubmozgcdom - kétévenként (Ezúttal Salgótarjánban) Nem szakadt meg a folyamat: a Népművelési Intézet és a József Attila Műve­lődési Központ jóvoltából 1985 októberében ismét véleménycserére gyűltek össze az ország jazzklubjainak arra hajlandóságot mutató vezetői. A színhely ezúttal Salgótarján volt, az a város, amelyik élénkülő jazzoktatásával hívta fel magára a figyelmet. Mindössze tizenegy település klubjai képviseltették magu­kat a tanácskozáson, s a hiány eleve mérsékelte az eszmecsere érvényességi körét. Az országban a legszűkebb számítás szerint is legalább 40 jazzklub műkö­dik (rendszeresen). Nem lehet tudni, hogy a távoliét oka a fenntartói szűkkeb­­lűség vagy a klubvezetői sovinizmus; az így is sok új arc láttán mindenesetre indokoltnak tűnik a kezdeményező Berki Tamás szándéka, hogy kétévenként kerüljön sor ilyen találkozókra. Ha van, aki támogassa, s van, aki megrendezze, a klubok nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy mellőzzék ezt a lehetőséget. Fortyogó kulturális életünkben egy ideje már minden a változás állapotában van, s a megújulás kényszere alól a jazzklubok sem vonhatják ki magukat. Ha egyáltalán megújulásról van szó. A salgótarjáni találkozó felhívásának szövege a következőket tartalmazta: „A hat évvel ezelőtti és az azt követő két országos jazzklub-találkozó vezér­­gondolata az volt, hogy a klubok spontán szövetkezése jazzszövetséget pótló tevékenységet lásson el. Ma már világos, hogy ez nem várható el, hiszen az anyagi lehetőségek csökkentek, a klubok sajátos, egyéni elképzeléseiket követik. Mit várhatunk mégis ettől a találkozótól? Milyen profilváltást kép­zelünk el? A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a jazzel aktívan foglalkozók, jazzkedve­­lők, szervezők, klubvezetők, muzsikusok ismerjék egymást, ismerjék egymás problémáit, a jazz helyzetét - szűkebb és tágabb értelemben —, ezen belül a jazzklubok szerepét, jelentőségét. Ezeket a célokat szolgálják programjaink. Közös gondolkodást, vitát szeretnénk a jazz helyzetéről. Egyre inkább minden­napi eszközünkké válik a videó a jazzklubokban. Szeretnénk feltárni a szerzői jogi, sajtó- és rendészeti problémákat szakember segítségével. Szeretnénk, ha mindenki magával hozná a klubjában felvett, közkézen forgó jazz-videokazet­­táit, amelyek átmásolására lehetőséget biztosítunk. Tisztázni kívánjuk — és kigyűjtve kézbe adni — a jazzrendezvényekre vonatkozó jogszabályokat, megvi­tatni a rendezvények gazdasági csapdáit is. Szeretnénk kézbe adni a működési engedéllyel rendelkező jazzegyüttesek, előadók elérhetőségi listáját. Hol tart a 41

Next