Vajda János: Összes költeményei (Osiris klasszikusok, 2004)
Jegyzetek
hősének szájába adva írja meg először. A kritika a magányosság szókimondó hangú versét joggal bírálja — Komlós szigorú ítélete szerint a lapos fejtegetés még póznak hat, híján van mind a dalszerűségnek, mind a drámaiságnak. - lehetlen: V jellegzetes nyelvi sajátsága, hogy a fosztóképzőt gyakran csonkított formában használja. (Néhány ilyen jellegzetes szó még: véghetlen, tagadhatlan, érthetlen, ellenállhatlan- még verscím is: A feledhetlenhöz!) XXX. Megj.: NŐ 1860. ápr. 15., Képes Újság 1860. aug. 5., kötetben: VH, KK, ÖK, KI; antológia: SzD II. Első megjelenésekor ugyanúgy a ciklus címét viselte, mint a XXVIII. számú vers. Az előző darab megírása óta eltelt egy év, a bénító fájdalom elcsitult, s egy himnikus szárnyalású 144 soros versben énekli meg a Gina-élmény halhatatlanságát, az imádott nő szépsége mellé (némi bosszúízzel) a női szépség múlandóságának rajzát is odatéve. A gazdag kritikai utóéletben az elismerő észrevételek dominálnak. - Ilion másképpen: Trója, i. e. 1200 körül rombolták le a görögök, míg Karthágót i. e. 146-ban a rómaiak. XXXI. Megj.: Magyar Akadémia Könyve 1860 júniusa előtt, VH, KK, ÖK, KI kötetek és a NL antológia. Az „örvény-vers” az egyetlen rövid az utolsó Gina-dalok közt. Képeinek expresszivitása, már-már expresszionizmusa, vörösmartys monumentalitása, lélegzet-kifullasztó tagmondathalmozása (mely később a Kísértetekben és az Alfréd regényé ben is megfigyelhető lesz), az egész vers újszerűsége még több elismerést érdemelne a kritikától — ez már 20. századi, modem mű, mind a tartalom, mind a forma. XXXII. Megj.: NŐ 1860. júl. 1. MNV 1872. okt. 27., kötet: VH, KK, ÖK, KI. A verset költője is legfenségesebb költeményei egyikének nevezte, s kritikai utóélete is ilyen elismerő és gazdag. A sírromantika újszerű, modern megjelenése a verset a későbbi Kísértetekkel rokonítja. Jelen kötet szerkesztőjével szemben, aki az előző, rövid verset tartotta az első modern magyar versnek, Barta János ezt a költeményt minősíti így. V-hoz hasonlóan az irodalomtörténész Barta is igen jól kérdez: mi ez? emlék? látomás1 álom? hipnózis? 184-1. • RÉGI DICSŐSÉGÜNK. Első megjelenése: K56. Folyóiratok: NŐ 1858. okt. 31., Képes Néplap 1873. szept. 1. Kötetek: K58, KK, ÖK. A NŐ-ban A magyar történetkönyv címmel. A nándorfehérvári diadalról (1456) szól a vers, mikor Hunyadi 7000 főnyi őrséggel sikeresen védte meg a várat a 150 ezres ostromló török sereggel szemben. V verse az ostromot mutatja be, Dugovics Titusz hősi halálával. Történeti forrásai közül Szalay és Horváth Mihály történetírói művei mellett Jókai regényes munkája (A ma• 791 •