Valuch Tibor (szerk.): Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben (’56, 1995)
III. Többségi hatalom - kisebbségi társadalom
ságát tömörítő Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumát. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy a legutóbbi hivatalos népszámlálás szerinti 155 711 magyarból kitelne ennyi és ilyen sokszínű politikai, szakmai és társadalmi szerveződés. Feltételezhető ugyanis, hogy ezek a szervezetek a magyarországi változások tárgyiasult kárpátaljai képződményei, s könnyen előfordulhat, hogy külső politikai és anyagi támogatás híján rövid időn belül elsorvadnak.) Az önszerveződés másik fontos állomása, hogy 1991. október 5-én Kijevben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség és a Magyarok Kijevi Egyesülete megalakította az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ). A szövetség alapszabályának első pontja értelmében „Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség érdekvédelmi és aktív politikai tevékenységet kifejtő társadalmi szervezet." A nyílt politikai szerepvállalással az ungvári székhelyű szervezet gyakorlatilag a KMKSZ mozgásterét növelte, legitimálta a kárpátaljai szövetség már korábban is felvállalt politikai tevékenységét. A Magyarok Kijevi Egyesületében megvolt annak a lehetősége, hogy az UMDSZ társult tagjaként bizonyos fokig parlament környéki magyar lobbyként működjön. Az ukrán politika általános kuszasága, de kissé a kijevi magyar szövetség közömbössége miatt is, a magyar érdekek parlamenti képviselete egyelőre szünetel Kijevben. A parlamentbe az 1994-es választások után bekerült egyetlen magyar képviselőnek, Tóth Mihálynak fontos szerepe lehetne abban, hogy ezen az állapoton változtasson, egyedül azonban kevés reménye van a sikeres tevékenységre. Még csupán halovány sikerre is csak akkor mutatkozhat esély, ha a képviselő és a KMKSZ meghatározott feladatok érdekében hajlandó egymással szövetkezni. Ukrajna sem lesz képes arra, hogy a függetlenné válás folyamatában kikerülje a hangsúlyozott nemzeti legitimáció olykor a szélsőségekhez vezető ösvényeit, aminek a Ruh kárpátaljai tagozata részéről már ma is mutatkoznak baljós, ám szerencsére sikertelen kísérletei, remélhető azonban, hogy a ma jónak mondható ukrán-magyar állami kapcsolatok tompítani fogják az ellentéteket és feszültségeket. Hozzá kell tennünk, hogy a deklaráltan jó államközi kapcsolatok nem jelentik egyenesen a kárpátaljai magyar lakosság megelégedettségét. Hogy egyebet ne említsünk: a magyar parlament által 1993-ban ratifikált elhíresült alapszerződés határklauzulája ellenében felcsillantott kijevi ajánlat a magyar területi autonómiáról nem valósult meg, sőt a kárpátaljai különleges gazdasági övezet parlamenti vitája után az is megjósolható, hogy a közeli jövőben semmi esélye sincs a kárpátaljai magyar önkormányzatnak. Egyházak: a nemzeti megmaradás intézményei Kárpátalján a vallásukat gyakorló magyarok a református, a római katolikus és a ma már nem tiltott görög katolikus egyházakba tömörülnek, de vannak magyar hívei az adventista és a baptista gyülekezetnek is. A református gyülekezet a legnépesebb, tagjainak száma 100 000-re tehető. A felekezet, mivel Kárpátalján kizárólag magyar hívei vannak, valóságosan is a „nemzeti egyház" szerepét tölti be. A korábbi évtizedekkel ellentétben a háborút 270