Valuch Tibor (szerk.): Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben (’56, 1995)
III. Többségi hatalom - kisebbségi társadalom
gi képződmények szervezett vitáik jóval túllépték a helyi peresztrojka törékeny nyilvánosságát, felélesztették a végleg szertefoszlottnak hitt formát, az önálló és független polgári kezdeményezés intézményét. 1988-ban a József Attila Irodalmi Stúdió - annak érdekében, hogy tevékenységébe nem szépíró értelmiségieket is bevonhasson - nevét József Attila Alkotóközösségre változtatta. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség: új perspektívák A politikai változások sodrában ekkor már csak idő kérdése volt, hogy a számos kisebb körből, klubból mikor alakul meg a kárpátaljai magyarság egészét összefogó, érdekeit képviselő csúcsszervezet. Egyesek szerencsésebb példa híján a CSEMADOK-hoz hasonló, az állami struktúra részét képező szervezet megalakítására gondoltak. Erősebb volt azonban azoknak a tábora, akik szervezetileg, ideológiailag és gazdaságilag is független szervezet létrehozását kívánták. így 1989. január 21-én a Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság kárpátaljai szervezetének alakuló gyűlésén egy kezdeményező csoport (Balta László, Debreceni Mihály, Dupka György, Fodó Sándor, Gazda Albert, Jánki Endre, Móricz Kálmán, Túróczy István, Varga Béla és Zselicki Józsefi kinyilvánította azt a szándékát, hogy létrehozza a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ). Egy hónap elteltével, február 26-án a KMKSZ Ungváron megtartotta alakuló közgyűlését. Elnökévé Fodó Sándoré gyetemi tanárt, alelnökeivé Móricz Kálmán újságírót és Gulácsy Géza tanárt, titkáraivá Dalmay Árpád tanárt és Dupka György szerkesztőt, gazdasági felelőseivé Szőllősi Tibor orvost és Túróczy István banktisztviselőt választotta. Az alapítólevél II. pontja értelmében „A KMKSZ célja az Ukrán SZSZK területén élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megőrzése és ápolása, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítése, valamint az e célokkal kapcsolatos érdekek védelme."8 A szövetség ma megkerülhetetlen, igaz, a helyi adminisztráció számára egyre kényelmetlenebb politikai és társadalmi erő. Belső ellentétektől ugyan a KMKSZ sem mentes, eddigi működése a viták ellenére is egyértelműen pozitívnak minősíthető. A Szövetség az alapítólevélben deklarált elveken túl a kárpátaljai magyarság globális érdekvédelmét is fölvállalta. Látni való ugyan, hogy egy ilyen szerteágazó feladatnak jelenlegi szerkezetében a KMKSZ képtelen megfelelni, a tevékenysége során szerzett tapasztalatok azonban segíthetik az újonnan szerveződött szakmai-művészi társaságok, szervezetek munkáját. (Pl. a magyar képzőművészek, zenészek társaságainak vagy a pedagógusok szövetségének tevékenységét.) A KMKSZ politikai jelentőségét növeli Magyarország Ukrajnában is megnövekedett tekintélye. Ezért rendkívüli a jelentősége annak, hogy a Grósz-kormánytól kezdve a jelenlegiig a különböző budapesti kormányok a KMKSZ-t a kárpátaljai magyarságot törvényesen képviselő szervezetként fogadták el. A legfontosabb azonban az, hogy a szövetség politikája kiegyensúlyozott és kiszámítható. (Sajnálatos az a legújabb fejlemény, hogy a belső viták eredményeképpen a magyarországi választások után a KMKSZ-ből kiváltak megalakították az Ungvári Magyar Szövetséget és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetséget és az őket, valamint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét s a Magyar Nyelvű Tudósok Társa-269