Zalán Vince (szerk.): Filmkultúra 1965-1973, Válogatás (1991)
Mérleg - Szörényi László: Játékos Petőfi-passió (Petőfi 73)
Szörényi László JÁTÉKOS PETŐFI-PASSIÓ Petőfi ’73 Kardos Ferenc filmjének műfaja: történelmi-rituális happening. Thvaly nyáron összegyűlt hatszáz középiskolás fiatal a pápai kollégiumban, hogy közös játékban idézze fel Petőfi életét és a forradalom és szabadságharc eseményeit. A film tárgya már első pillanatra sem Petőfi és a magyar történelem e két nevezetes esztendeje: a film a diákok vállalkozásáról szól. Módszere azonban a legkevésbé sem dokumentarista, hiszen az egész vállalkozás kezdeményezője és központi irányítója maga a film. Ezek szerint mégis Petőfiről szólna? A diákokból lett főszereplők és a háttérben mozgó, mindenbe belefolyó tömeg csak a rendezői gondolat instrumentumai lennének, színek a történelmi témáról festett tablón? Hogy pontos választ adhassunk, kissé bővebben kell megindokolnunk, mit is értünk azon, hogy a film happening. Véleményünk szerint csak akkor kapunk biztos mércét a film erősségeinek és gyengéinek értékeléséhez. Lukács György egy ízben mélyrehatóan elemezte happening és történelem viszonyát: „Vegyünk oly általános művelődési kategóriát, mint a »happening«. Csak jelene van, múltja egyáltalán nincsen. Elismerem, hogy a mi korunkban elég nehéz kapcsolatot teremteni a múlttal, és távolról sem akarom elítélni a világ tanulóifjúságát azért, mert pillanatnyilag nem mutat iránta érdeklődést. A vezető, ünnepelt történelem ma éppen azáltal ismerhető fel, hogy egyáltalán nem történelem.” „Csak jelene van, múltja egyáltalán nincsen”: e kijelentés kettős értelemben is igaz. Igaz művelődéstörténetileg, mert utal a happeningnek mint műfajnak újdonságára, de igaz abban a vonatkozásban is, hogy a happening az ezerarcú jelent kovácsolja „eseménnyé”, tömöríti érzékletes formába, nem véve tudomást múltról és jövőről. Hogyan lehet mégis történelmi happeninget létrehozni? Csak úgy, ha a happeninget irányító, szervező csoport - ez esetben a film alkotógárdája - rítussá alakítja a felhasznált konkrét történelmi nyersanyagot. így is történt. Happening valósítja meg előttünk Petőfi passióját. A történelmi tétel, amelynek a rítus - nem bizonyítása, hanem - megjelenítése: a Forradalom bizonyos esetekben mártíriumot követelhet, azaz teljes önfeláldozást tanúbizonyságot, vérrel megpecsételve. Ennek a tételnek van alárendelve a válogatás, amellyel az alkotók egyrészt Petőfi életrajzához és szövegeihez vagy a szabadságharc eseményeihez nyúltak, illetve amellyel későbbi szövegeket (Adyt, József Attilát) felhasználtak, másrészt amellyel a szereplő diákok tudatát kezelték. Példa a szövegválogatásra: az eseménysort a Nemzeti dal indítja, a közösséggel együtt, a közösség nevében a halált is vállaló, maradéktalan elszánás verse; a költeményt Petőfi szavalja, és az esküt tömeg zúgja utána - és az Európa csendes, újra csendes... első szakasza zárja, a filmen nem látható Illésék éneklik aláfestésül a halálos fehé123