Cieger András (szerk.): Hazádnak… A hazaszeretet nagy képeskönyve (Budapest, 2007)
"Sávok, színek, tiszta lobogók"
„Sávok, színek, tiszta lobogók” (1196-1204) uralkodásáig a királyok ezt a zászlót használták kiegészítve a mindenkori hatalmi jelvénnyel (lándzsa, illetve egyes, majd kettős kereszt). Imre talán aragóniai felesége hatására vezette be az ott szokásos sávos zászlót, amely két színből állt: vörös és fehér. E vörös-fehér (illetve a címerben ezüst) sávozást címerére is rárakta. E sávos zászló használata azonban nem folyamatos: a XIII. században az uralkodó zászlójáról - és vele egy időben a címerről is — eltűnt a sávozás, és a korábban bizánci hatásra a királyi jelképek közé emelkedett kettős kereszt került rá. A hercegek, a későbbi királyok zászlója viszont a sávozott zászló lett, ezért tartják ezt az Árpád-ház családi zászlójának. A XIV. századtól, a vegyesházi királyok alatt újra megjelent a sávozás az uralkodói zászlóban. E királyok egészen a mohácsi csatáig (1526) a vörös-fehér sávot elegyítették saját jelképeikkel, ezzel is jelezve, hogy jogos örökösei a magyar koronának. Ilyen például Mátyás fecskefarkú zászlója, amelyen a kettős kereszt, a vörös-fehér sávok, Csehország és Dalmácia jelképei és középen saját címere, a holló található. A mohácsi csatába vonuló országzászlón pedig a Patrona Hungariae-ábrázolás tűnt fel. Magyarország védőszentjének, Szűz Máriának az alakja a későbbi évszázadokban is gyakran jelent meg zászlóinkon. A Habsburg-királyok korában csak a koronázások alkalmával jelent meg az országzászló, amely akkor kék színű volt, közepén a magyar címerrel, szélein lángnyelvvel. II. Rákóczi Ferenc katonái viszont a szabadságharc idején ismét a vörös-fehér sávos zászlót emelik a magasba. Egyes megfogalmazások szerint a fejedelem zászlója valójában vörös mezőben három ezüst pólya, és nem a korábbról ismert sávozott zászló. A sávozás az 1940-es években visszatért a szélsőjobboldali nyilaskeresztes párt zászlajában, igaz, nem az Árpád-házi királyok sávozott zászlójának pontosan megfelelő formában. A nyilaskeresztes zászlón ugyanis kilenc sáv található, míg a régi királyok zászlói vörössel és ezüsttel hétszer vágott, vagyis nyolc sávosak voltak. A sávozás mellett még a párt jelképe, a nyilaskereszt (fehér rombuszban nyílvégű kereszt) és a H betű szerepelt a zászlón. A nemzetiszínű zászló harmadik színe, a zöld a XVI. század második felében jelent meg a zászlókon, összefüggésben a címeren megjelenő hármas halom színével. A három szín együtt először, érdekes módon, egy olyan zászlón fordul elő, amelyet 1601-ben a szultán ajándékozott Báthory Zsigmondnak: itt kétszer szerepel e három szín. A reformkorban, az 1830-as években már egyre gyakoribbá vált, hogy a városi polgárőrségek, céhszervezetek, nemzeti kaszinók e három színnel Történelmi •zászlósor