Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai - magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban (Budapest, 2009)

4. A szólás meghatározása és a szabadság terjedelme

A SZÓLÁS MEGHATÁROZÁSA ÉS A SZABADSÁG TERJEDELME 1. Bevezetés 2. Mi a „szólás”? „...a hozzáértő dolgozó nép gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” (József Attila: Hazám, 1937) E fejezetben kísérletet teszek arra, hogy a szólásszabadság lehetséges hatókörét megvizsgálva behatároljam azt a területet, amellyel a továbbiakban foglalkozom majd. A „szólás”, tehát a vizsgált alapjog által védett érték meghatározása már önmagában is nehézkes feladat. A definiálási kísérlet után megpróbálkozom an­nak meghatározásával, hogy általában meddig terjed a szabad szólás védelme, milyen jogokat keletkeztet, és milyen kötelezettségeket ró az egyes jogalanyokra, illetve az Államra. Ezek után foglalkozom a szólásszabadság viszonylag ritkán vizsgált azon kérdésével, hogy meddig terjed a „nem szólás joga”, másképpen a „csendben maradáshoz való jog”. Lehet-e bizonyos körülmények közepette szólásra kényszeríteni a jogosultat? Végezetül e fejezet zárásaként vizsgálom azon egyes alapjogokat, amelyek szoros összefüggésben állnak a szólásszabad­sággal. A köztük lévő viszonyrendszer felderítésének eredményei bőven hordoz­nak olyan észrevételeket, amelyek a szólásszabadság gyakorlását közvetlenül érintik. Vizsgálatunk közvetlen tárgyát soha nem szabad pusztán önmagában nézni, mert úgy könnyedén elmosódottá válhatnak azok az egyéb körvonalak, amelyek a jogrendszerben elfoglalt méltó helyét kijelölik számunkra. A véleménynyilvánítás szabadságának fogalmi meghatározása előtt bizonyos terminológiai nehézségekkel is meg kell küzdenünk. A vizsgálatunk tárgyául választott alapjogot - az Alkotmány szóhasználatán túl - illethetjük a szólás­ ig

Next