Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve - Szent István kézikönyvek 5. (Budapest, 2001)
Harmadik korszak: A nyugati keresztény népközösség felbomlása (1300-1789)
A MEGHIÚSULT REFORM (1300-1517) rög-latin műveltség felújítása. A renaissance nem volt szükségszerűen pogány irányzatú, mert még keresztény reneszánszról is lehet beszélni (Pastor), de azáltal, hogy az embert állította a gondolkodás és világszemlélete középpontjába, megindította a teljes elvilágiasodás (szekularizáció) évszázados folyamatát. Másrészt azonban a művészetek, tudományok és az állami közigazgatás hallatlan virágzásához vezetett. Az első humanisták VII. Ince pápa (1404—1406) alatt kerültek a pápai kúriába. V. Márton pápa (1417-1431) hármat közülük bíborossá is kinevezett (Cesarini, Dominici, Capranica), IV. Jenő pápa firenzei tartózkodása idején (1434-1443) pedig a pápai udvart valósággal elárasztották. Az első igazi reneszánsz pápa V. Miklós (1447-1455) volt, aki maga is korának jellemző ranglépcsőin (házitanító, püspöki titkár stb.) ment keresztül. Szenvedélyes könyvgyűjtő volt, aki a vatikáni könyvtár alapjait vetette meg. Uralkodását fényes sikerek és nagy kudarcok jellemezték. Sikerült a baseli szakadást felszámolnia, jobbkeze, Nikolaus Cusanus (1401-1464) bíboros segítségével a német egyházmegyékben reformokat bevezetnie. Az 1450-es szentév is mind anyagiakban, mind lelkiekben sikeres volt. De az orthodoxokkal kötött unió felbomlott, és 1453-ban Konstantinápoly is elesett. Utóda a tudós spanyol egyházjogász, Alfonso de Borgia, III. Callixtus pápa (1455-1458) lett. Nagy érdeme volt, hogy az oszmán terjeszkedés ellen széles körű politikai és diplomáciai tevékenységbe kezdett, és keresztes hadjáratot is toborzott. A keresztes had 1456-ban Nándorfehérvárnál Hunyadi János vezetésével és Kapisztrán Szent János támogatásával II. Mohamed szultán fölött fényes diadalt is aratott, és a török hódítást egy fél évszázadra föl is tartóztatta (Urunk színeváltozásának ünnepe, déli harangszó). A pápa nagy hibája volt mértéktelen nepotizmusa. Unokaöccsének, Rodrigo Borgiának bíborosi kinevezésével a legfontosabb egyházi testület romlásának - klikkek kialakulásának lett okozója. III. Callixtust a híres humanista, Enea Silvio Piccolomini, II. Pius (1458-1464) követte. Megválasztásakor ifjúkori botlásait (karrierista volt és két törvénytelen gyermeke is született) már rég megbánta. Mint pápa, erejét a humanista művészetek pártolásának 260