Alszeghy Zsolt - Brisits Frigyes - Sík Sándor: Magyar olvasókönyv a gimnázium és leánygimnázium II. osztálya számára - A Szent István-Társulat gimnáziumi tankönyvei (Budapest, 1939)
II. Képek a magyar történelemből
112 Maga Hunyadi is csak nehezen tudott menekülni. De az ellenség is nagy veszteséget szenvedett; a török szultán a csata végén így kiáltott fel: «Még egyszer nem szeretnék így győzni!» A nagylelkű Hunyadi pedig ezt írta a pápának : «Nem a mi hibánk az ütközet alatt, nem is az ellenség ereje, hanem a mi bűneink és a Mindenható igazságos ítélete vertek meg bennünket I» 5. 1448 október 18-án a híres Rigómezőn került ismét szembe a török sereggel Hunyadi, a török azonban háromszor annyi volt, mint a magyar. Három napig tartott itt az elszánt harc, de az oláhok árulása folytán végre is az ellenség győzött. A fővezérnek is menekülnie kellett. Ekkor történt, hogy Hunyadi hazafelé igyekezvén, magányos bolyongása közben a szerbiai hegyek között két rablóval találkozott. Ezek a nyakában függő aranykeresztet elvették tőle s meg akarták ölni. A zsákmányon azonban hajba kaptak, s ezalatt Hunyadi kirántotta az egyiknek kardját, levágta vele a rabló fejét, mire a másik futásnak eredt. Hunyadi most, hogy gyorsabban és biztosabban hazaérjen, kalauzt fogadott, de ez sem volt különb a rablóknál. Ahelyett, hogy kívánsága szerint Belgrádba vezette volna, Szendrőbe vitte Brankovics despotához, aki titkos ellensége volt. A ravasz szerb fejedelem, bár a magyar korona hűbérese volt, felajánlotta Hunyadi fejét Murát szultánnak, ám a lovagias török szultán megvetéssel utasította vissza a hitvány és nemtelen ajánlatot. Brankovics azután nagy váltságdíj fejében szabadon bocsátotta Hunyadit. 6. A várnai és rigómezei kölcsönt nemsokára Nándorfehérvárnál adta vissza Hunyadi a töröknek, aki 1456-ban ismét roppant erővel támadta meg ezt a fontos határvárat. Ez a vár volt akkor nemcsak Magyarországnak, hanem egész nyugati Európának védő kapuja, ezért akarta azt mindenáron áttörni a nagy hódító, II. Mohamed szultán, aki 1453-ban már Konstantinápolyt is elfoglalta s a görög császárságnak véget vetett. Hódító útja most már tovább vezetett volna Európa szívébe ! .. . Egész Európa megrémült erre a hírre, és mindenki Hunyadi Jánosban látta azt a hőst, aki Mohamedet hódító útjában megállítja. A magyar urak közt azonban titkos ellenségei — Gara, Újlaki, Bánfi, Cilléi — áskálódni kezdtek Hunyadi ellen, s azon voltak, hogy dicsőségét még a haza kárára is szétrombolják. Az álnok Cillét, aki kormányzó akart lenni, László királyt Bécsbe