Augusztin Imre: Nevelő kézimunka. Tanítóképző-intézeti növendékek, tanítók és szülők számára 3. rész (Budapest, 1904)
Bevezető sorok
4 Ez a svéd rendszer és ez a konkrét rendszer. A gyermek elé mindjárt praktikus föladatot tesz és nem mondja: most csinálj hosszmetszeteket, azután pedig keresztmetszeteket stb., hanem csináld meg pl. az ezen virágcserépbe szükséges karót. Hogy tehát a tanító a kínos szüneteket elkerülje, hogy az egyéni oktatást keresztülvigye és hogy a gyermekeket folyton foglalkoztassa: úgy írtam meg ezen módszeres utasításokat, hogy azok szerint a növendékek maguk is öntudatosan és hézag nélkül munkálkodhatnak. Az első három lapon, eltérőleg a tantervtől, oly munkákat vettem föl, melyeket már az alsóbb osztályú gyermek is elkészíthet. Miért tettem ezt? Sok iskolában, különösen a felvidéken, keleten és délkeleten sokkal könnyebben és olcsóbban jutnak fához, mint bármely más anyaghoz ; nehogy pedig más anyag hiánya miatt elhanyagoltassék az egész munkatanítás, tartottam ezt célszerűnek. Azon voltam, hogy néhány oly tárgyat mutassak be, melyeknek előállítása kevés szerszámot igényel, melyek a tanteremben elvégezhetők és melyek a 8—10 éves gyermek erejét és szemléleti körét meg nem haladják. Ezen tanításnak is meg van a maga nevelő értéke, mert leginkább oly tárgyakat vesz föl, melyeket a gyermek játékközben használhat és melyek természetes szükségletének megfelelnek. De azért már a tanítás ezen fokán is megkívánjuk a pontos mérést, a legegyszerűbb szerszámok (kés, kalapács) helyes kezelését, a tárgyak behatóbb szemléletét és megfigyelését. Ezek tehát szintén ügyesítik a kis kezet és a rendszeres és szép alakok iránt fölkeltik az érzéket. Aki a tulajdonképeni famunka tanmenetét (4—9. lap) figyelemmel kiséri, az azonnal észreveszi, hogy az a benne előforduló gyakorlatokon épült. Ily beosztás az egyedüli észszerű mód, melyre pedagógiai slöjdrendszert fölállítani lehet. Mindazonáltal vannak egyének, kik azt szerszámokra vagy mintákra építik. Ezek egyike sem helyes. A mintasorozat összeállításánál az legyen célunk, hogy hézagtalanul haladjunk könnyűről nehézre, egyszerűről összetettre, ez pedig a gyakorlatok oly sorozatára vezet, melyeknek a mintasorozat csak gyakorlati és pedagógiai kifejezője. (Salamon Ottó dr.) Vajha ezen művecske is hozzájárulhatna ahhoz, hogy a gyermekben kedvet és szeretetet, buzgalmat és érdeklődést keltsen a test- és lélekre egyaránt fontos, de legnehezebb munkanem: a famunka iránt. Budapest, 1904. június havában. Augusztin Imre.