Balogh Albin: Ország és nyelv a magyar történelemben - Szent István Könyvek 57. (Budapest, 1928)
I. Az ország
72 BALOGH ALBIN segítségükkel függetleníteni akarta magát a magyar királytól. Mindamellett biztató reménnyel indult meg Bulgária felszabadítása is, amikor Ulászló király heveskedése a várnai csatában mindent kockára vetett. A szerencsétlen várnai csata után az újraéledő pártvillongások és különösen a Cilleiek fondorlatai Hunyadi tetterejét is megbénították s a rigómezei vereség (1448) világosan mutatta, hogy immár lehetetlenné vált a régi magyar balkáni politika, a magyar imperium helyreállítása. Nándorfehérvár dicső védelme (1456) mindössze ezt a várost és közvetlen környékét tudta biztosítani a magyar uralomnak. Brankovics fia és utóda már a következő évben (1457) a török szultánnak lett a hűbérese és Magyarország ellen foglalt állást. Csak Bosznia maradt meg a hazánkhoz való hűségben, miután már szomorú tapasztalatokat szerzett a török uralom áldásairól. De épen az mutatja Hunyadi török harcainak nagy sikerét, hogy a hazánkkal barátságos balkáni államokat a török birodalom nem meri és nem bírja behódoltatni, amíg ezek fönntartják a keresztény összetartozás gondolatát és maguk nem szakadnak el természetes védőjüktől. Amikor a török (1463) megrohanta Boszniát, egyelőre sikerült ugyan hatalmába keríteni az ország egy részét, de Mátyás király még ugyanabban az évben majdnem mindent visszavett tőle. Ő szervezte Alsó-Boszniában a jajcai és (a Boszna-Drina közén) a szrebreniki bánságot. A szultán birtokában csak a déli hegyes vidék maradt, ellenben Hercegovina még mintegy 20 évig (1483-ig) fönntartotta önállóságát a törökkel szemben. Mátyás hagyományos Hunyadi-politikájának eredménye látszik keletebbre is. Brankovics fiának halála után a szerbek között magyar párt alakult, mely a trón betöltésénél sikert is aratott. Az új szerb fejedelem visszatért a magyar korona hűségére (1458) és visszaszerezte