Bódiss Jusztin: Xenophon „Sokrates emléke” című munkájának hiperkritikusai és pedagógia értéke - A Szent-István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből 71. (Budapest, 1909)

Bevezetés. A gimnáziumi tanítás végső célja szerint mai műveltségünk eredetére, a görög-római alapra tér vissza, valahányszor egy-egy görög vagy latin írót magyaráz. Legjobban szolgálja ezt a célját akkor, midőn azon bölcselőt mutatja be gyakorlati tevékenységi' közben, aki az egész ókori bölcseletnek középpontja, s aki az előtt*' uralkodó bölcseletet emberivé tette (Cie. Academ. I, 4, 15. és Tuséul. V., 4., 10.), tanításával pedig annyira megtermékenyítő a görög nemzet s utána a. római nép gondolkozását, hogy szóról szóra áll az az igazság, hogy valamint a keresztény világnak Krisztus az alfája s ómegája, úgy az ókori bölcseleté Sokrates:1 az az egy­szerű, mindennapi ember, aki gnóthi seautonjával1 2 3 s az élet szám­talan körére kiterjesztett vizsgálódásával, valamint a dolgok fogalmáig hatoló bölcselkedésével megnyitotta az emberi ész előtt a legnagyobb szabadságot; másrészt komoly, erkölcsös irányával a nagy célok iránt fogékonnyá tette honfitársainak s a későbbi nemzedékeknek elmé­jét; folyton az erényt sürgető buzdításaival s korának erkölcsiségét 1 Sokrates, általánosságban szólva, Perikles századának, a Krisztus előtti V. századnak szülötte és átélője, szorosan véve pedig 469—699. az évszáma. Képfaragónak készült, s Pausanias, görög útleiró (Kr. u. 11. sz.), még látta az akropolis feljáratánál levő hármas Kharis-szoborcsoportját. Azonban csakhamar tudatára ébredt voltaképeni hivatásának, az ember-képzésnek : így lett hazájá­nak nevelője. Képei közöl a kézikönyvek rendesen a villa Albani-belit közlik. amely egész szellemességét visszatükrözi. Ábrázolatai különben egyformák s könnyen fölismerhetők. (V. ö. Kekule v. Stradonitz: Die Bildnisse des Sokrates, Berlin, Reimer, 1908.) Szüleinek neve: Sophroniskos (képfaragó) és Phainarete (bába); felesége volt Xanthippe, a házsártos asszonyok mintaképe ; három fiának neve: Lamprokles, Sophroniskos és Menexenos. 3 A delphoi templom-eme feliratát Sokrates előtt már az ú. n. hét bölcs egyike, a lakedaimoni Kheilon használta jelmondatul (nosce te ipsum). Diogenes Laertios szerint pedig már milétosi Thales, szintén a hét bölcs egyike s az első ismert bölcselő, ezt vallotta jeligéjéül. Annyi bizonyos, hogy máig meg­oldatlan pályatétele ez az emberiségnek. 1*

Next