Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 13. Szentl-titán - Magyar Katolikus Lexikon 13. (Budapest, 2008)
Szentl-
Szerém vármegye-215-Szerém vármegye 1458: és 1462: végigdúlták, 1463 nyarán I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) kiverte őket, a várakat megerősíttette. Zimonyt és Nándorfehérvárt Kinizsi Pál, Szalánkemént, Kupinovót és ~ többi részét Brankovics Vük Zmaj (sárkány) védelmére bízta. 1494. IX: miután Kinizsi Pál elűzte Nándorfehérvártól a tör. ostromlókat, azok ~t dúlták; XII. végén Drágffy Bertalan erdélyi vajda elfoglalta a tör. cimborasággal vádolt Újlaki Lőrinc hg. ~i várait. 1502. IX: törökök portyáztak -ben és Pozsegában. 1503. II: a 7 évre kötött tör. béke után 1514. VI: Dózsa paraszthada elfoglalta Szalánkemén, Pétervárad, Karom várát, melyek VII. végén ismét a várnagyoké. - 1521: a nyári tör. hadjáratban VII. 4. k. fölperzselték Zimony városát, VII. 8: a tör. hidat vert a Száván (az áradás VII. 19: elvitte, így a fősereg a jobb parton maradt), VII. 11: elfoglalták Zimony várát. VII. 13-17: a -ben portyázó Musztafa pasa sikertelenül ostromolta Szalánkemént, amit lakói elhagytak s VII. 24-28: a boszniai bég kisebb várakkal együtt elfoglalta, VIII. elejéig Barics, Kölpény, Dobrinyiva, Cserög várát is, köveikből a VII. 7: bevett Szabács várát erősítették. Kb. 170.000 tör. VIII. 1-29: körülzárta Nándorfehérvárt, amit, a Köles-torony fölrobbantása után védői szabad elvonulásért föladtak. 1523. III: Báli nándorfehérvári bég sikertelenül ostromolta Péterváradot. VIII. 6-7: a Bárdy István vezette délvidéki bandériumok a Nagyolaszi- Rendek-Szávaszentdemeter háromszögben 3 csatában szétverték Ferhád ruméliai pasa és Báli nándorfehérvári bég portyázó csapatait és a szávai flottillát. - 1526. VI: a tör. támadás hírére a ~i szerbek tömegesen húzódtak a dunai védővonal mögé. I. (Nagy) Szulejmán (ur. 1520-66) serege VII. 2: megkezdte az átkelést a Száván, VIII. 8: Újlakot elfoglalta, Kapisztrán Szt János (1386— 1456) sírját földúlták, testét kútba dobták. VII. 27: bevették Péterváradot. IX: a Budán rablott kincsekkel hazatérő tör. sereg - váraiban őrséget hagyott; X. 8: Pétervárad közelében a hevenyészett sáncok mögött egy napig védekező lakosságot legyilkolta. - A 15. sz. végén várai: Árki (1465), Arpatar(l)ó (1498), Bánmonostora (1473: a szerémi pp-é), Báránd (1495), Barics (1498: a kalocsai érseké a Száva mentén), Csörög (1339), Dombó (1473: a szerémi pp-é), Ireg (Ürög) (1497: a rác despoták birtoka), Karom (1464), Kölpény (Kelpény) (1388: kir. vár a Száva mellett), Kó'válu (Kőváló) (1419), Martonica (1437 k. a kalocsai érseké), Péter-Várad(ja) (1439: a Garaiak kapták kir. adományul, az ottani monostor kegyuraságával együtt), Bednek (1437 k. a kalocsai érseké), Szalánkemén (1441 k. Brankovics-birtok), (Száva-) Szent-Demeter (1444: Castellani de Zawazenthdemether), Zeml(y)én (Zemplén) (1173: Castrum Zemlen; 1521: Castrum Zemplyn, azaz Zimony). - Városai: Arpatar(l)ó (1323); Bánmonostora (1198; 1229: e már ekkor monostoros helyen a Duna partján alapították a (kalocsai érsségből kihasított) -»szerémi püspökségei, mely (kápt-ával együtt) e városnak (és várának) is ura. A tatárdúlás után 1242: Szent Iréné (Szt-Erenye) is állandó székhelye lett e ppségnek és 2. kápt-jának; a főszékhely (s a Szt István vt-ról név. székeskápt-é) mégis (Kő v.) Bánmonostora város maradt a 15. sz: is. Uo. (a 14. sz. elején) a plébtp. Szt Jakab apnak volt szentelve; Csörög (1341: Plebanus de Chemiz, Charug) a Duna partján. 1372: Szt Péter ap. tiszt-ére tp-ot építettek itt. 1478: Szűz Mária tiszt-ére szentelt toronytalan kőtp-át és a Szentháromság tiszt-ére szentelt fakpnáját említették; Kamanc (1237: Villa Comanch. 1332: Plebanus de Gamancz, 1408: Civitas seu oppidum Kamancz) a szerémi bor egyik fő termelőhelye a Duna partján; Karom (Karon, Karan, 1308: nemesi névben említették, 1477: Oppidum Karom); Nagy-Olasz(i) (1297: Abbas ecclesie S. Crucis de Franka Villa; 1332: Abbas de S. Cruce. Plebanus de Francavilla S. Johannis Bapt. a kalocsai érsség szerémi főespségében) 1357: a Szt Gergelyről név. szerémi apátság birtokosa egy »Maryanolaz, Moryanolaz«, 1370, és 1423: a Hosszúbácsiak birtoka egy »Magarolaz«, mely épp a pécsi ppség és kalocsai érsség (régi) határvonalán feküdt; Péter-Várad(ja) (1237: a IV. Béla kir. alapította ökördi v. bélakúti ciszt. apátság kapta). 1439: Garai László macsói bán kapta Albert kir-tól várát s apátság patronátusjogát. II. Lajos kir. (ur. 1516-26) Pétervárad és Kamanc városokat 1521: a kalocsai érs. birtokainak mondta, akié az itteni vám és rév (s a kamanci rév) is. A Duna szerémi és bácsi partján [Pétervárad, ill. Vásáros-Várad] is állt ily nevű város (2006: Pétervárad és Újvidék); Rednek (Rednök, 1329: Pleb. de Regnicz) 1329: vásáros hely, a kalocsai érseké. 1528. é. térképen Érdnek az Árpataro hg-ben (2006: Vrdnik); Szalánkemén a Duna mellett (Anonymus, 4L fej. Zolonkaman; 1309: Plebanus de Zalonkemen, 1400: Ecclesia. В. Marie V. in oppido de Zalacament, Colocensis diocesis; 1502: Civitas [regis] Zalonkemen); Száva-Szent- Demeter (1215: Abbas et conventus monasterii S. Demetrii grecorum de Ungaria, 1355: Civitas Zavasentdemetrus) polgárai, akik neve 1381: Bar-