Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 14. Titel-Veszk - Magyar Katolikus Lexikon 14. (Budapest, 2009)
Titel-
Török Birodalom-273-Török Birodalom kapta. - Az anatóliai szeldzsuk birod. hanyatlásakor, mely 1243: a mongoloktól elszenvedett vereség után kezdődött, Kis-Azsia ter-én számos török/türkmén fejed-ség jött létre. Ezek egyikének élén Ertogrul állt, akinek központja a mai Eszkisehir környékén, a bizánci határvidék közelében volt. A félnomád, pásztorkodó, felületesen iszlamizált törzs lazán függött a kónjai (2009: Konya) szeldzsuk szultántól, és adót fizetett az ilkánok Iránban hatalmon lévő, mongol eredetű dinasztiájának. Oszmán 1288 táján lépett apja helyére. Mivel 1299 k. többé-kevésbé független uralkodóvá vált (az ellentmondó hagyományok miatt ennek körülményei nem tisztázhatók), ezt az évet tekintik a ~ megalakulása időpontjának. Az önállósuláshoz hozzásegített a bizánci-alán erők fölötti 1302: Baphaion (tör-ül: Kojunhiszár) melletti győzelem, majd 1304 k.: Belokoma (tör-ül: Biledzsik) városának elfoglalása. Ezt sugárirányú terjeszkedés követte, miközben Oszmán utódja, Orhán (ur. 1324-62) is adózott még az ilkánoknak. Az első két fontosabb sikert 1326: Burszaés 1330 v. 1331: Nicea (tör-ül: Iznik) megszerzése jelentette, előbbi lett a birod. első székvárosa. 1337: Nikomédia (tör-ül: Izmit) jutott oszmán kézre. Az első tör. fejed-ség, a Karászi bégség 1345 k. hódolt meg. Eu-i ter-en Tzympe (tör-ül: Csimpe) 1352-es eleste után 1354: Gallipoli (tör-ül: Gelibolu) került sorra, melynek megszállásával ellenőrizni lehetett a Dardanellákat és hídfőállást kiépíteni D-Eu. felé. -1. Murád (ur. 1362-89) az 1360-as évek valamelyikében eredményesen ostromolta Hadrianopolist (Drinápoly, tör-ül: Edime), ahová áttette székvárosát. Bulgáriai, szerbiai és gör. központokat is elfoglalt, pl. Plovdivot (tör-ül: Filibe), 1385 k.: Szófiát és Nist, 1387: Thessalonikit (tör-ül: Szelánik). Anatóliában is terjeszkedett, 1386 k.: a Teke bégséget szerezte meg. 1389. nyarán az I. —»rigómezei csatában, bár hadászati fölényben volt az egyesült balkáni hadakkal szemben, nem tudott egyértelmű győzelmet aratni, sebesülésébe (miként Lázár szerb uralkodó is) belehalt. A ~ ezen csata után lett határos Mo-gal. Vsz. Murád nevezte ki az első -^beglerbéget (Ruméliában), rendelte el az első —*szandzsákok létrehozását, jelölte ki az első kádiaszkert (nagyjából: hadbíró), kezdte szélesebb körben kiépíteni a nyomokban már Orhán idejében is kimutatható javadalom- (vagy szolgálati) birtokon alapuló timár-rendszert, hozta létre a —*janicsár hadtestet és vezette be, hogy annak utánpótlására alkalmanként kisebb-nagyobb számú fiúgyermeket szedjenek kér. családoktól. I. Bajezid (ur. 1389-1402) mind Európában, mind Kis-Ázsiában hódított, 1390-91: uralma alá hajtott bégségeket (Germiján, Szaruhán, Ajdin, Hamid, Mentese, Karamán stb.), 1392: m-ok uralta szerb ter-eket, 1393: a К-bulgáriai fővárost, Tirnovót és 1394: az időközben elvesztett Thessalonikit. 1394: a kairói szunnita kalifától a Rám szultánja címet kérte, amellyel az egykori gör. (bizánci) ter-ek fölötti hatalmi igényét hangsúlyozta. 1395: vazallusává tette —'Havasalföldet. 1396. IX. 28: Nikápolynál (tör-ül: Nigbolu) sikerrel visszaverte a Zsigmond m. kir. (ur. 1387-1437) vezette eu-i keresztes lovagsereg támadását. 1394—: évekig eredménytelenül tartotta blokád alatt a már hosszabb ideje adófizető bizánci cs. székhelyét, Konstantinápolyi. A Timur Lenk timurida uralkodótól (ur. 1370-1405) 1402. VII: Ankara melletti súlyos veresége, valamint az azt követő trónviszály az öszszes korábbi hódítást veszélyeztette. Az újra függetlenné váló anatóliai bégségeket I. Mehmed (ur. 1413-21) csak részben tudta orsz-ához visszacsatolni, ez csupán II. Murád (ur. 1421-44, 1446-51) alatt valósult meg. Albániában, Boszniában és Szerbiában tovább tolta előre a birodalom határait. 1422: Konstantinápoly még ellenállt, bár az uralkodónak 1424: meg kellett újítania az adófizetést. —►Hunyadi János erdélyi vajda (1441 —46) több alkalommal is legyőzött 1441^43: kisebb-nagyobb oszmán hadakat, ám ez nem hozott tartós ter-i változást. 1444. XI. 10: a —»várnái csatában, ahol I. Ulászló m. kir. (ur. 1440-44) elesett, ill. 1448. X. 18-19: a II. rigómezei csatában elért oszmán sikerjelezte, hogy nyílt mezei ütközetben ki az erősebb. - II. Mehmed (ur. 1444-46, 1451-81) 1453. V. 29: bevette Konstantinápolyt, s ezzel a -»Bizánci Birodalom megszűnt. 1456. VII. 22: a hősies védekezés miatt (—»nándorfehérvári győzelem) el kellett vonulnia Nándorfehérvár alól, s ez hosszú időre visszavetette a m. ter-ek elleni előrenyomulást. 1457: áttette főv-át Isztambulba (1453-ig Konstantinápoly). 1460-61: meghódította a még megmaradt 2 bizánci államalakulatot, a móreai hg-séget és a trapezunti (tör-ül: Trabzon) cs-ságot. 1459: megszerezte (Vég-)Szendrőt, amivel Szerbia elvesztette függetlenségét. 1463. VI: bár nem véglegesen, kezére került Jajca és ezáltal Bosznia, majd ugyanebben az évben -»Hercegovina. 1463— 79: kedvező végkimenetelű harcokat vívott Velencével. 1473: eredményesen küzdött meg a KAnatóliában előretörő Akkojunlu törzsszöv. vezetőjével. Uzun Haszánnal (ur. 1457-78). 1474: fölszámolta az utolsó anatóliai bégség, a karamá-