Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 14. Titel-Veszk - Magyar Katolikus Lexikon 14. (Budapest, 2009)
Titel-
török hódoltság Magyarországon -280- török hódoltság Magyarországon gedi eskü), s hadba indult. Útközben elfoglalta Vidint és Nikápolyt. de XI. 10: a várnai síkon súlyos vereséget szenvedett (-*várnai csata), s maga is meghalt. 1448: Hunyadi 2 é. hadjáratot tervezett az oszmánok ellen, ám - részben Brankovics György szerb despota árulása miatt - a X. 18-19-én vívott második -»rigómezei csatában alulmaradt. Ez azt jelzi, hogy nyílt mezei ütközetben ő sem tudott diadalmaskodni az oszmánok fölött. 1456. VII. 4- 22: II. Mehmed (ur. 1451-81) Nándorfehérvárt ostromolta, amelyet Hunyadi és a várvédők viszszavertek a népi keresztesek segítségével, akik Kapisztrán Szt János lelkesítő beszédei hatására gyűltek össze (—»nándorfehérvári győzelem). A kudarc és más okok miatt évtizedeken át nem került sor szultáni hadjáratra Mo. ellen. - I. (Hunyadi) —*Mátyás kir. (ur. 1458-90) nem akadályozta meg hatékonyan Szerbia és Bosznia meghódítását, s kerülte az oszmán főerőkkel való összecsapást. 1463. XII. 25: Jajcát visszafoglalta, de komolyabb következmény nélkül. All ez az 1471-ben épült szabácsi palánkvár 1476. II. 15-i bevételére is. 1479. X. 13: Báthori István országbíró és —»Kinizsi Pál temesi ispán hadai a —*kenyérmezei ütközetben megverték az Erdélyre törő Isza béget. Mindeközben Mátyás kir. a végvári vonal védelmi képességének növelésén fáradozott. Halála után nem sokkal mind a hazai, mind a nemzetk. helyzet jelentősen megváltozott. Mo. vesztett pol-i és gazd-i súlyából, meggyengült a korábbi kér. öszszetartás, nagyhatalmak küzdelme zajlott Eu-ban. A kizárólag K-en hadakozó I. Szelim (ur. 1512-20) fia, I. (Nagy) Szülejmán (ur. 1520-66) céljai között Mo. meghódítása is szerepelt. 1521. V: a szultán megindult hadaival, VII. 7: elfoglalta Szabácsot, VII. 11: Zimonyt, 4 hetes ostrom után VIII. 29: Nándorfehérvárt, Mo. kulcsát. 1523. VIII. 6- 7: Nagyolaszi-Rednek-Szávaszentdemeter térségében a m. lovasság még diadalmaskodott a ruméliai beglerbég és a szendrői bég fölött, az 1526. VIII. 29-i —■mohácsi csatában II. (Jagelló) -^-Lajos (ur. 1516-26) és serege döntő vereséget szenvedett, menekülés közben a kir. is meghalt. Az 1526. XI. 10-i I. (Szapolyai) János, illetve a XII. 17-i (Habsburg) I. —*Ferdinánd kettős királyválasztás hosszas belviszályokhoz vezetett. Szorult helyzetében I. János a szultánhoz fordult, aki 1529. IX. 26-X. 16: eredménytelenül vívta Bécset. 1532. VIII. 10-30: a Habsburgok ellen vonuló Szülejmán Kőszeg alatt vesztegelt, s nem mert döntő ütközetbe bocsátkozni a Bécsújhelynél várakozó ném. birod-i sereggel. - 1541. VIII. 29: a vazallusnak tekintett János kir. elhunyta után korábbi ígéreteikkel ellentétben az oszmánok ostrom nélkül megszállták Budát. Szapolyai fiának, (II.) János Zsigmondnak azt ígérték, hogy amikor nagykorú lesz, visszakapja az orsz-ot, de addig tartózkodjék Erdélyben. Ennek nyomán jött létre az 1550-es évek közepére oszmán vazallusként az -^■erdélyi fejedelemség; uralkodóinak megválasztásához a szultán jóváhagyása kellett, s évi 10, majd 15 ezer arany adóval és ajándékokkal tartozott a Portának. Az 1543-i hadjáratban, amelynek végső célja ismét Bécs lett volna, Pécs, Siklós, Esztergom és Székesfehérvár esett el. 1544 tavaszán a budai beglerbég Visegrádot, Nógrádot és Hatvant foglalta el. 1551: a ruméliai beglerbég, 1552: Ahmed pasa másodvezír DK-mo-i várakat, Temesvárt, majd Szolnokot csatolta a birod-hoz. Eger viszont hősiesen ellenállt. 1566: Szülejmán utolsó hadjáratát is Mo-ra vezette; halála után egykét nappal, IX. 8: vették be Szigetvárt, melyet gr -*■Zrínyi Miklós védett mindhalálig. Ebben az évben hódolt meg Gyula is. 1568. II. 17: II. Szelim (ur. 1566-74) Drinápolyban (tör-ül: Edirne) békét kötött a Habsburgokkal, s ezzel lezárult a mo-i várháborúk kora. - 1591-ig viszonylag nyugodt időszak következett, melyet határ menti villongások, portyák zavartak meg. 1593. VI. 22: kitört a hosszú V. —»tizenötéves háború, mely váltakozó sikereket hozott a küzdő feleknek. 1594. IX-X: Győr és Pápa jutott oszmán kézre, de 1597 és 1598: elvesztették őket, míg 1595. IX: Esztergomot vették be a Habsburgok, ám 1605: visszavették a törökök. 1596. X. 13: Eger védői megadták magukat. X. 26: a háború legnagyobb csatáját, a -~mezőkeresztesi csatát, amelyben III. Mehmed (ur. 1595-1603) is részt vett, az oszmánok nyerték meg. A harcok számukra legkedvezőtlenebb szakaszában kezdődött —*■Bocskai István fölkelése, aki 1605. XI. 11: korábbi kívánságának megfelelően kir-i koronát kapott Lala Mehmed pasa nagyvezírtől. 1606. XI. 11: a 20 évre kötött -»zsitvatoroki béke lezárta a mindkét oldalon jelentős katonai veszteségeket okozó, a m. területeket gazdaságilag kimerítő háborúskodást (megújították 1615. VII. 15: Bécsben, 1625. V. 28: Gyarmaton, 1627. IX. 13: Szőnyben, 1650. II. 25: Isztambulban). 1613. VIII: oszmán támogatással került a fejedelmi székbe -*Bethlen Gábor (ur. 1613-29), aminek ára Lippa és Jenő átadása volt. - Nagyobb háborús események nélküli évtizedek után 1658. VI-X: Köprülü Mehmed pasa nagyvezír II. —*Rákóczi György erdélyi fejed, hibásnak tartott pol.