Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 4. Gas-Hom - Magyar Katolikus Lexikon 4. (Budapest, 1998)

H

harangozó-591-Harangozó rangoznak, hogy 1532: Jurisich Miklós várkapi­tány sikeresen védte meg a várat I. Szulejmán ost­romával szemben. Szegeden minden évben III. 12: az 1879. évi nagy árvíz betörésének évfordulóján harangszóval emlékeznek meg a város pusztulásá­ról. A MKPK 1931. III. 18: elrendelte, hogy az I. vh. magyar hősi halottainak emlékére minden évben V. 2-án 21 óra 40 perctől negyed órán át tar­tó ~t kell végezni. T.J.P. Péterjfy 11:255. - Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjte­ménye. 1-5. köt. Bp., 1885-1902. - Ethnogaphia- Népélet 1940:2. sz. (Szendrey Zsigmond-Szendrey Ákos: Részletek a készülő magyar babonaszótárból) - Radó 1961: 465. - Bánk 11:293. - Vallási Néprajz. Szerk. Dankó Imre-Küllős Ilona. Bp.. 1985. 11:401. (Koppány János: harangozok és harangi szokások Tót­komlóson); 1987. 111:301. (Cs. Szabó István: A gyo­mai ref. gyülekezet harangjainak tört., a harangok használata és szerepe a közösség életében) - Kramer, Kurt: Glocken und Geläute in Europa. (1 db CD-vel) München, 1988. harangozó: az egyházközség -»harango­­zással megbízott alkalmazottja. - A 4. sz-tól a szegyh-akban az —»ostiarius, egyéb tp-okban megbízott hívő. A falusi közösségben megbecsült tisztség volt. Sok helyen különböző, a jobbágyo­kat terhelő szolgáltatásoktól részben v. egészben mentes volt. - A nagy harangok megszólaltatása meghaladta egy ember erejét. Pl. a kölni dóm ún. „Császár-harang”-jának megkongatásához leg­alább 40 ember kellett. A 13. sz: a váradi szegyh. ~i Szőlős falu lakosai voltak. A győri szegyh. ~i a kk-ban Bácsa falu férfiai voltak. A késő feudális­kori Mo-on a ~ gyakran más feladatokat is ellátott, pl. ő végezte az ostyasütést, kezelte a toronyórát, fújtatta az orgonát stb. - A harangozás céljára nem mindenütt alkalmaztak ~t, így pl. 1659: Moson­­szolnokon, 1755: Esztergom-Vízi városban az is­kolamester, 1841: Taszáron a kántor harangozott. -A MKPK 1913. IV. 25-26: a Katolikus Tanügyi Tanács előterjesztésére úgy határozott, hogy a ta­nítók a jövőben nem kötelezhetők a ~i (és sekres­­tyési) feladatok ellátására. - A -tói elvárták, hogy egyházias érzületű és erkölcsileg kifogástalan le­gyen. Az 1942. évi egri egyhm. zsinat 83. paragra­fusa szerint a - alkalmazása az esperes feladata volt. Mielőtt szolgálatát megkezdte volna, esküt kellett tennie. A helyi szokás szerinti időkben volt köteles harangozni (gyermekek csak felügyelet mellett harangozhattak). Feladata volt még a tp. nyitása-zárása, az örökmécs gondozása, az egy­házi szerek és ruhák kikészítése és használat utáni helyretétele, a tp. söprése és portalanítása, a ministránsok felügyelete. - Az elektromos ha­rangozás elterjedésével rohamosan csökken a ~k száma. T.J.P. Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen: A magyar tör­vényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. 1-5. köt. Bp., 1885-1902. - Pogonyi Bemát: Sekrestyések és ~k vezérkv-e. Uo., 1908Havi Közlöny 1913. jan. 71-72. hasáb.-Az 1942. é. egri egyhm. zsinat határo­zatai és törvényei. Eger, 1942:36. Harangozó Ferenc Harangozó Ferenc (Szentpéterfa, Vas vm., 1908.jan. 24-Szombathely, 1991.dec. 21.): vice­rektor, gimnáziumi igazgató. - A teol-t Innsbruck­ban végezte, 1937: drált. 1934.VII. 26: szombat­­helyi egyhm-s pappá szent. Zalaegerszegen kp., 1936: Kőszegen a Kelcz-Adélffy Int. ig-ja, 1938: Szombathelyen hittanár, 1942: Csendlakon plnos, 1945: Szombathelyen vicerektor és teol. tanár, tö­megesen segítette át Au-ba a jugoszláviai komm, haláltáborból menekülteket; - juttatta át a hatá­ron 1946. VIII. 14: Sulyok Dezsőt. 1948. III. 11: Szombathelyen az utcáról rabolta el a titkosrend­őrség, V. 23: Badenbe (Au.), a KGB közp-jába szállították, a szovjet katonai bíróság fasiszta szö­kevények segítéséért 25 é. kényszermunkára ítélte. A lembergi elosztótáborból 1949. VII. 1: Tajsetbe (Szibéria) szállították, VIII. 23: tüdőgyulladással

Next