Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 4. Gas-Hom - Magyar Katolikus Lexikon 4. (Budapest, 1998)
H
Havasalföld-654-Havasalföld folyó mentén Lythen (Litovoi), az Olt bal partján Seneslaus (Seneslav) vajdasága létezett. M. és szász alapítású volt a keresk. útvonal mentén -*Hosszúmező (1997: Cimpulung), melynek legrégibb emléke egy fönnmaradt sírkőfölirat (1300: Laurentius comes de Longo Campo). 1272-73: Litovoi vajda visszautasította az adófizetést, ezért IV. (Kun) László (ur. 1272-90) csapatai 1277: megölték az ellenszegülőt, s elfogott testvérét, Barbatol tették meg vajdának. Az Árpád-ház kihalását követő időben Tihomir fia Basarab (1270/80-1352) tatár (v. kun) nemzetbeli kenéz egyesítette Munténia kenézségeit, elfoglalta, majd elismerte a Szörényi végek m. fennhatóságát és hűbérurának I. Károly Róbertét. Az engedelmességet megtagadta, ezért I. Károly csapatokat küldött ellene, Basarab ezeket 1330. XI. 9-12: a posadai csatában legyőzte, ezzel megőrizte ~ különállását. A 16. sz. török hódításig - vajdái az ő leszármazottai. Basarab I. (Nagy) Lajossal visszaállította a hűbéri viszonyt, segítségével a Dnyeszteren túlra űzte a tatárokat. Unokája, Vladislav hűbérül megkapta Szörény várát, Omlást és Fogarast. I. (Nagy) Lajos Szörénytornya székhellyel megalapította a —*Szörényi püspökséget, Árgyasudvarhely székhellyel 1380 k. az —tárgyast ppséget. A kát. hitterjesztés ellensúlyozására Alexandru vajda 1360 k. Árgyasudvarhelyen létrehozta a havaselvi őrt. metropoliát, melynek élére a konstatinápolyi pátr. a gör. Kritopulus Hiakintost tette, aki magát „Ungrovalachia érs-ének” nevezte. Hamarosan megalapították a Szörényi őrt. ppséget is gör. pp-kel az élén; Vodica és Tismana ktort. A vajdák állandósították ezek anyagi és pol. támogatását, mivel a kát. térítés akadályozása a pol. függőség lazítását is jelentette. Vladislav vajda (1364-77) idejéből maradt fönn az államszervezet létére utaló első, lat. nyelvű oki. és pénzérme. A folyamatosan betelepült vlachok többségbe kerülve néhány évszázad alatt beolvasztották a szlávokat, a kunokat és besenyőket, egyházszervezetük kiépítésével, a függőség oldásával megteremtették a saját állam létrehozásának lehetőségét. 1394. X. 10: a rovinci csatában Mircea cél Batrin vajda legyőzte a szultán szerbiai és macedóniai vazallusainak csapatát, 1404—06: egész Ungrovalachia urának címezve magát fölsorolta az uralma alá került földeket: „a hegyen túli részeket”, a „tatár részeket”, Omlást, Fogarast, a Szörényi bánságot, a Duna-völgy mindkét oldalát a Fekete-tengerig (Dobrudzsát). 1415: vállalta a harács fizetését a törököknek, akik 1416: csapatait Szaloniki közelében szétverték, majd földúlták ~et, elfoglalták Turnu Magurale és Gyurgyevo Duna-parti várait, s környékükből vilajetet szerveztek. A dúlást 1420: megismételték. 1419: Zsigmondkir. (ur. 1387-1437) megerősítette a Szörényi bánság védelmét, 1429: békét kötött a törökkel, mely biztosította hűbérese, ~ időleges nyugalmát a Portával szemben. A törökök 1428: elfoglalták Galambócot, az 1432 nyári tör. hadjáratban A. Aldea vajda meghódolt a tör-nek. 1439: Szendrő is elesett, Nándorfehérvár maradt a legerősebb Duna jobbparti hídfő. A ~i vajdák, kér. voltuktól függetlenül, mindig az erősebbnek tartott szomszédot támogatták a másik ellenében. —*Hunyadi János 1452. IV. 13: megkötötte a torkel a drinápolyi békét, melyben a tör-ök vállalták, hogy a m. hűbéres ter-eket (~et, Raguzát, Szerbiát) nem támadják meg, a Duna mentén nem építenek erődöket. 1456-62: Vlad Tepes (Dracul fia, a „karóbahúzó”) rémuralmat teremtett ~ön, a tör. ellen részsikereket ért el, majd Erdélybe menekült előlük. I. (Hunyadi) Mátyás az engedetlen hűbérest Visegrádon 12 é. börtönre ítélte, majd visszaküldte ~re, ahol Tepes elűzte ugyan törökbarát vetélytársát, de az a m. csapatok távozása után visszatért, s 1477. III: Tepest csatában megölték. A 16. sz: 35 török-vazallus vajda váltotta egymást, 1496-1508: Radu újjászervezte az őrt. egyh-at, 1512-21: Basarab N eagre megépíttette az árgy asi ktort, 1512-17: az őrt. ppi tp-ot. 1593: Báthory Zsigmond támogatásával a tör-ök Mihail tették vajdává. Ő 1595. V. 27: elismerte hűbérurának Báthory Zsigmondot, aki a tör. elleni harcához Király Albert vez-ével katonaságot és tüzérséget adott, s ennek valamint a Bocskay István vezette erdélyi seregnek a segítségével kiűzték a tör-öt ~ről. 1597 elején Mihai békét kötött a szultánnal, 1598: elismerte hűbérurának I. Rudolfot (ur. 1576-1608), aki ezért 5000 katona zsoldját ígérte. 1598. III: Báthory Zsigmond lemondott az erdélyi fejedségről a Habsburgok javára, de VIII. 21: váratlanul visszatért. 1599. X. 4: a prágai Udvari Tanács pénzt ígért Mihai vajdának, aki X. 15: megindult seregével Erdély ellen; a közszékelyeket régi szabadságuk ígéretével maga mellé állítva a sellenberki győztes csata után X. 31: bevonult Gyulafehérvárra, ahol XI. 26: fejedelmüknek címezték. 1600. II. 9: Mihai visszautasította I. Rudolf Erdély átvételére vonatkozó kívánságát, V: betört Moldvába, elűzte a lengy. hűbéres Ieremia Movila vajdát, akit X. 14: a lengy. csapatok visszahelyeztek, XI. 4: az árgyasi csatavesztés után Simon Movilát tették meg vajdává, Mihai Erdélybe menekült,