Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 5. Homo-J - Magyar Katolikus Lexikon 5. (Budapest, 2000)
J
Jézus nevének hónapja-804-Jézus nevének litániája tiszteletben tartani, melyeken ~ olvasható. Új lendületet adott ~ tiszt-ének a 15. sz: megújuló obszerváns mozg. Egyik vezéralakja, Sziénai Szt Bernardin prédikációi végén táblát mutatott föl -nek görögbetűs rövidítésével: YHS (-IHS).----nek erejével az obszerváns mozg. az Egyh-at fenyegető veszedelmek (huszitizmus, bogumilizmus, török) láttán akarta mintegy fölrázni a kerséget. Kapisztrán Szt János 1453: Boroszlóban Invocabit vasárnapján mondott beszédében az ördög kísértése elleni egyik eszköznek -nek segítségül hívását tartotta. Egy másik beszédében azt mondta, hogy a Lucifer és Szt Mihály arkangyal közti harcban a hadi jelszó Jézus volt, a zászlón - ragyogott. Kapisztrán a Jézus-monogramot ráfestette azokra a zászlókra, melyek alatt Nándorfehérvárnál (1456) a török ellen harcoltak. Az egykorú leírások szerint a Hunyadi és Kapisztrán vezérelte sereg ajkán -vei győzte le a törököket. - A kk. végén miséje is született. Zsolozsmáját a ferencesek számára VII. Kelemen p. (ur. 1523-34), az egész Egyh. számára 1721: XIII. Ince p. (ur. 1721-24) hagyta jóvá. Himnusza a —»Jesu dulcis memoria. - Ünnepe a 15. sz: az újév és vízkereszt közé eső vasárnap, v. a Vízkereszt utáni 2. vasárnap, 1913-67: jan. 2-án. A II. Vat. Zsin. után nincs külön ünnepe. A —Jézus nevének litániája szövegét a magánájtatosságként imádkozott formák közül IX. Pius p. (ur. 1846- 78), ill. XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) hagyta jóvá. A ciszt. lelkiségben született a -re szerkesztett hosszú versfüzér, a -*jubilus. - Róma egyik legnépszerűbb tp-át a jezsuiták - tiszt-re építették: —Jéz.us nevéről nevezett jezsuita főtemplom. - 3. A keresztény imádság és élet központja ~. A kér. ember minden tevékenysége, munkája, pihenése és szórakozása -ben indul és fejeződik be, gyakran keresztvetés kíséretében („az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében” forma helyett). - a szeretet és egyesülés egyik legközvetlenebb útja: akit a lélek szeret, annak nevét szívesen ismételgeti, belső békét, erőt és megnyugvást merít belőle. Az Én első sorait: „kiöntött olaj a te neved” (1,3) az egyh. szentjei mindig Jézusra vonatkoztatva imádkozták. A legfontosabb és leggyakoribb röpima, olykor Mária nevével együtt:,.Jézus!”, „Jézusom!”, „Jézus, Mária!" A lit. könyörgések -ben zárnak: „a mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által...”, az Üdvözlégy központi szava: „áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus”. - A vt-k -vei ajkukon haltak meg, de ez a kegyelem minden kér. számára is a —jó halál egyik jele. -re épül a keleti egyh. —Jézusimádsága. - A Fii 2,70-ben gyökerezik, hogy -nek hallatára kér. ember meghajtja a fejét (főként a Útban és szerz. ima közben). - A II. Vatikáni Zsinat előtt - inkább a —magánimádság, a bensőséges, gyermeki, jegyesi kapcsolat szava volt; a lit. az Úr Krisztus, Úr Jézus Krisztus megszólítást használta. - 4. A m. néphagyományban ~t különleges tiszt, övezte. A régi kát. m-ok, ha munkába fogtak, útra indultak, a „szentnév”-ben fohászkodtak. Még az 1930-as években is az első kaszás aratáskor „Uram, Jézus, segíts” szóval vágott bele a búzába. A Dicsértessék a Jézus Krisztus! köszöntés változataként a Dicsértessék a Jézus! - Dicsértessék a Jézus neve! - Dicsértessék Jézus szent Neve! formula is éi. Szeged környékén még a 19. sz. 2. felében is úgy táAották, hogy a szögedi főd, vagyis a szegedi ember vm-ket benépesítő hazája mindaddig tart, ott van, ahol még az idegennek is így köszönnek: Dicsértessék a Jézus! — a tit-a Alsósebes (1652) és Jászberény (1692) ferences tp-ának, Székelyudvarhely kk. kpnájának, Ipoly szakállas, Orczi, Tiszanagyfalu (1932), Béta (1938), Fancsika, Halmi tp-ának. - Több vidéken e napon fogadták a cselédeket, hogy az eredeti megfontolás szerint -ben és áldásával történjék majd a szolgálat. A szegődni akarók ilyenkor, amennyire csak telt tőlük, legjobb ruhájukban mentek a tp-ba. Nagymise után volt a szegődés, óbecsei nevén bitangvásár. A szegedi tájon tréfásan - néven emlegették az alkalmazottak havi fizetési napját. - Lendvavásárhelyi régi hiedelem szerint ha ~n hideg van, az állatok megszólalnak. — Régi hagyománya volt a m. ref. igehirdetésnek, hogy Lk 2,21 alapján az újév első napján tartott prédikációt rendesen -nek szentelte. Ilyenkor kitértek a nevek értelmének fejtegetésére is, s híveiknek tanácsot adtak a helyes névadást illetően. - 5. Ikgr. Barokk oltárokon szalagon, angyalok kezében látható az IHS-monogram, ill. a —keresztfelirata (INRI). Az IHS attribútumként is szerepel (Sziénai Szt Bernardin, Kapisztrán Szt János, Loyolai Szt Ignác, Marchiai Szt Jakab, Szt Mónika) ** MN IV:228. - ВL:839. - Bálint 1:135,- KEK430-435. Jézus nevének hónapja —január Jézus nevének litániája: —Jézus neve tiszteletére már a 15. sz. elején több litánia élt. Pápai jóváhagyást XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) adott 1886: az 1999: is használt formára, mely vsz. Sziénai Szt Bernardinlól v. Kapisztrán Szt Jánostól származik. ** Radó 1961:68.