Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 6. Kaán-kiz - Magyar Katolikus Lexikon 6. (Budapest, 2001)
K
kalocsai érsekség-77-kalocsai érsekség Csongrád É-i része azonban a várral együtt a később felállított váci ppségé lett, míg Szeged és környéke, valamint Halas Kalocsáé maradt. Az egyhm. határa K-en 1030: (a Csanádi ppség felállításakor) a Tisza volt, D-en a Duna és a Száva között (a kalocsai és a pécsi egyhm. között) 1093: állandósult. -1. (Szt) László kir. (ur. 1077-95) korától több oki-ben is szerepel a bácsi érsek. Föltételezhető, hogy néhány évtizedig fennállt egy Kalocsától független bácsi érsekség is, de a két székhelynek már a 12. sz. 2. felében egy főpásztora volt (—Bács, 3.). - III. Béla kir. (ur. 1172-96) jövedelemkimutatása szerint a ~ székhelye Bács. 1266: fordul elő először a kalocsai és bácsi érsek elnevezés. Jóval később egyesített kalocsai-bácsi érsségről írnak. Mindkét székhely szegyh-a Szt Pál tiszt-ére volt sztelve. - A bácsi székeskápt-ról 1211-től, a kalocsairól 1214-től maradtak fenn emlékek, de vsz. már korábban is léteztek. Titelen I. (Szt) László és öccse, Lambert hg. alapított társaskápt-t (—•titeli társaskáptalan), a hg-et ott temették el. III. Béla kir. 1173-84: 1. felesége, Chátillon Anna Hájszentlőrincen alapított társaskápt-t (—•hájszentlőrinci társaskáptalan). Ugrin érs. (1219-41) p. hozzájárulással alapította a —szerémi püspökséget a Száván túli missziós munkára. - A ~ suffr-a kezdetben az erdélyi, a Csanádi, a váradi és a zágrábi, 1229: a szerémi, 1247: aboszniai, 1290: a nándorfehérvári, 1365: abodonyi, 1376: a Szörényi, 1381: az árgyasi, a 18. sz: a tinnini ppség. - 1241: a tatárok elől az országba bebocsátott —•kunok, miután fejed-üket Pest környékén meggyilkolták, a Duna-Tisza közét és a Szerémséget pusztítva kivonultak az országból. A Sajó menti ütközetben 1241. IV. 17: Ugrin érs. is elesett. A tatárok ezután a Dunáig ellenállás nélkül csaknem 1 éven át gyilkolták a lakosságot, pusztították az országot. Az elvonuló tatárok Franciavillát földúlták, utánuk a Havasalföldről beköltöző, még nomád pásztorkodást űző pogány kunok garázdálkodásaitól szenvedett a ~ népe. A kunok a Duna-Tisza közének gyéren lakott, homokos tájain kaptak szálláster-et, itt alakult ki később a kun Halasszék. Térítésükben csak Szigeti István érs. (1367-82) ért el eredményt. A 13-15. sz: Bosznia felől a —bogumilok, a 15. sz: a Szerémségben föllépő -•husziták okoztak sok gondot a kalocsai érs-eknek. - A ~ területi beosztása az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékből és néhány okl-ből rekonstruálható: a bodrogi, a bácsi és a szerémi főesp. ter-e azonos a vm-kkel (—Bács vármegye, —Bodrog vármegye, —Szerém vármegye). Szeged és környéke a szegedi, Duna mente a sárközi V. kalocsai főespség volt. A tizedjegyzékben csak 120 bácsi és szerémségi pléb. szerepel. Más forrásokkal kiegészítve közel 300 pléb-t lehet összeszámolni a ~ területén a török előtti időkből. - A szerz-rendek közül a bencések Bodrogmonostorban, Dombón, a ciszt-ek Péterváradon, a domonkosok Szegeden és Czoborszentmihályon, a ferencesek Szegeden, Bácson, Küllődön telepedtek meg. - 1389: a —rigómezei csata után Szerbia kénytelen volt a szultánnak hódolni, és ettől kezdve a Török Bírod, közvetlenül érintkezett Mo. határával. 1390: törtek be először a törökök Szerém vm-be. Ezután kezdődött a ~ D-i részén, Szerém, Bács és Bodrog vm-k területén a menedéket kereső délszláv népesség beköltözése. - Kapisztrán (Szt) János Küllődről indulva a Dunán hajózott keresztes seregével Nándorfehérvár alá, ahol —Hunyadi Jánost támogatva 1456. VII. 26: fényes győzelmet arattak, és ezzel 70 évre elhárították a török veszedelmet az országtól és az egyhm-től. - 1514. IV: a kalocsai érs. megáldotta a keresztesek zászlaját, de amikor Fajszi Nagy Antal állt az élükre, az urak ellen fordultak (—Dózsa-féle parasztháború). -A törökök 1521: elfoglalták Nándorfehérvárt, és a Szerémség is nagyobbrészt a kezükre jutott. A Délvidéket ezután csak Tömöri Pál, a ferences barátból lett kalocsai érs. katonái védték. 1526. VII. 27: kétheti ostrom után elesett legfőbb erősségük, Pétervárad is. Vili. 29: a mohácsi csatában holtan maradt Tömöri Pál fővezér a kirlyal és 6 pp-kel. A törökök kifosztották Budát, majd a Duna-Tisza közén hazafelé vonulva földúlták Bácsot. Buda elfoglalása, 1541 u. az egész ~ török uralom alá került. -2) Török uralom alatt (1541-1686). Néhány évvel Buda elfoglalása után a kalocsai várban állandó török őrség rendezkedett be. A lakosság nagy része, főként a nemesek és papok elmenekültek a városból. A kisebb falvak elnéptelenedtek. Lakóik, ha török rabszolgapiacra nem vitték őket, a mezővárosokba (Szabadka, Zombor, Halas, Szeged) költöztek, mert ott nem voltak annyira kitéve a megszállók erőszakának. A tp-ok és a monostorok elpusztultak. A romos falvak maradványait a későbbi telepesek hordták szét. Az egyhm. ter-én Szeged, Bács és Akasztó kivételével kk. műemlék nem maradt. A kalocsai szegyh. akkor pusztult el, amikor —Bocskai István hajdúi 1602: Paks és Tolna felől a Dunán átkelve megszalasztották a kalocsai török őrséget, és a várost fölégették. 1543-72: egy évet kivéve az érs. szék betöltetlen, de az érs-ek később sem lép