Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 8. Lone-Meszl - Magyar Katolikus Lexikon 8. (Budapest, 2003)
M-Mesz
Magyar Katolikus Egyház-334-Magyar Katolikus Egyház nek alapján legfelső szinten kezdődhetett volna el, ha Albert kir. 1439. X. 27: útban Bécs felé, Neszmélyen meg nem hal. Székesfehérvárott temették el. Felesége, Erzsébet 1440. II. 22: megszülte a László nevű trónörököst. -1. (Jagelló) Ulászló kir. (ur. 1440—44). 1440. I. 18: a főurak eldöntötték, hogy III. Ulászló lengyel kir-t hívják meg a m. trónra, s megállapodnak vele, hogy még a koronázás előtt feleségül veszi Erzsébetet. Miután azonban Erzsébet fiút szült, V. 15: Szécsi Dénes bíb., esztergomi érs-kel megkoronáztatta a csecsemő (V.) Lászlót. Közben Murád szultán hónapokon keresztül ostrom alatt tartotta Nándorfehérvárat, s nem a szultán haderején, hanem a várvédők kitartásán múlt, hogy a Délvidék fellegvára nem jutott török kézre. I. Ulászló mellett az ország rendjei kiálltak, s 1440. VI. 29: semmissé nyilvánították László megkoronázását. Mivel a Szt Korona Erzsébet kimé birtokában volt, VII. 27: a Szt István fejereklyetartójáról kölcsönzött koronával végezte el a koronázási szert-t ugyancsak Szécsi Dénes. IV. Jenő p. 1442: Giuliano ~*Cesarini bíb. p. legátust békeközvetítőként küldte a kir-hoz és Erzsébethez, de még fontosabb feladata volt a török elleni keresztes hadjárat megszervezése. Ulászló 1443 nyarán el is indult Budáról a —»hosszú hadjáratra, amelynek vezére az erdélyi vajda, Hunyadi János lett. E hadjárat sikerrel járt. 1444 őszén viszont a m. sereg hiába vette be Bodonyt, majd Nikápolyt, a -*várnai csatában XI. 10: súlyos vereséget szenvedett a török hadaktól. Elesett a kir., a pápai legátus, számos egyh. és világi vezető, Hunyadi János azonban megmenekült. - Hunyadi Jánost a megkoronázott kiskorú László (ur. 1452- 57) mellé a Rákos mezején egybegyűlt ogy. 1446. VI. 6: választotta kormányzóvá. Ezzel az ország sorsa a köv. 10 évre biztos kezekbe került. Bár Hunyadinak számtalan csatát kellett vívnia az E-i és a D-i végeken egyaránt, gondja volt az egyh. életre, ezen belül a szerzetesség megújulásának sürgetésére és a ferencesek szigorú ágának, az obszerváns irányzatnak a támogatására. A kormányzó (1453-tól az ország főkapitánya) nem diadalról diadalra, hanem küzdelemről küzdelemre haladt. 1448: a Sztszék támogatta Hunyadi János szerbiai hadjáratát. A m. hadak azonban a 2. rigómezei csatában X. 16-18: vereséget szenvedtek. Hiába látta a kormányzó a veszélyt, az országnagyok belső torzsalkodása, a kívülről érkezett támadások az ország védelmétől elvonták a szükséges pénzt és hadierőt. Egyetlen biztos támasza maradt az országnak: a pápa, és néhány szerz. - Szendrő várának fölmentésénél Marchiai (Szt) Jakabnak nagy szerepe lehetett, mert a katonáknak látnoki módon előre megmondta a győzelmet. Az itáliai ferences szerz. 1432: jött Boszniába. Az obszerváns ferencesek a hit tisztaságának helyreállításával az ország egységét erősítették; s ezzel párhuzamosan a török támadásokat visszaverő seregek lelkipásztorai lettek. Maga Zsigmond kir. 1437.1.12: levélben kérte Jakabtól, hogy társaival együtt Szt György napjáig legyen a török ellen küzdő sereggel. Konstantinápoly 1453. V. 29: elesett, II. Mehmed szultán lóháton vonult be a Hagia Sophiába, a Bizánci Bírod, megsemmisült. Eu-ban aki akarta, tudhatta, hogy a M. Kirság lesz az oszmán támadás következő célpontja. - Marchiai Jakabot rendtársa, Kapisztrán (Szt) János követte. Híre megelőzte érkezését, hatalmas tömegek hallgatták, imádsága nyomán csodák történtek, betegek gyógyultak meg. János 1455. VI. 5: érkezett Győrbe, itt vette át III. Callistus (ur. 1455-58) megbízását, aki, okulva Bizánc elestéből, programjává tette a terjeszkedő iszlám föltartóztatását, s ebben a két János, Hunyadi és Kapisztrán lettek munkatársai. A szövetséges hadsereg létrehozása nem sikerült. A keresztes hadjárat meghirdetésére Juan de —Carvajal bíb. közbejöttével került sor. Kapisztrán Szt János nyáron az ország középső vidékeit járta. Eger, Székesfehérvár után Szeged, Csanád, majd Várad következett. Az őt kísérő rendkívüli jelenségek között voltak, amelyek félelmet keltettek, és voltak, melyek csodálkozást, mosolyt. Itt, amikor a szegyh-ban prédikált, egy veréb szállt a vállára, János elhessegette, de az visszatért. Erre a jelenlevő pp. ölébe ültette, a veréb onnan figyelte a szavát. - Kapisztrán Szt János 1455 telén Hunyadi János után ment Erdélybe, s ott a K-i ker-ek egységét munkálta. 1456. II. 15: a budai vár ipában átvette a p. által küldött keresztet Carvajaltól, s IV. 15: elindult Budáról az országos, védekező jellegű keresztes hadjáratot hirdető útra. III. Callistus p. 1456. VI. 29: elrendelte a déli harangozást és az Urangyala imádkozását Mo. győzelméért. VII. 4: Mehmed szultán megkezdte Nándorfehérvár ostromát. A fölmentő sereg élén Hunyadi János állt. Thuróczy János Krónikájában erről így írt: „Igen sok m. keresztes hadinép gyűlt már össze az említett Kapisztrán János barát körül, hogy Krisztus nevéért harcoljon. Lengyel területekről is jött mintegy háromszáz keresztes. (...) Jelen volt Kapisztrán János barát is. Valósággal önkívületi állapotba jutott, és vele együtt a többi barátok is a földre borulva, a Legfőbb Segítség felé emelve