Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 8. Lone-Meszl - Magyar Katolikus Lexikon 8. (Budapest, 2003)
M-Mesz
Magyarország története-484-Magyarország története viszonyok miatt nem volt lehetséges. Hunyadi halála (1456) után pártja maradt a legerősebb főúri párt, mely a köznemesség többségének bizalmát is bírta, s V. László halála után Hunyadi János fia, Mátyás lett Mo. kir-a (ur. 1458-90). Sikerült korlátoznia a főurak hatalmát, szakszerű közig-t igyekezett kiépíteni, amire azért is szüksége volt, mert hódító háborúi és építkezései igen sok adót követeltek. Állandó zsoldossereget szervezett és reneszánsz kultúrájú udvart tartott. A török ellen csak védekező háborút vívott. Cseho-i és ausztriai hódító háborúival nagy közép-eu. birod-at akart létrehozni. Ebben megakadályozta váratlan halála és a törv-es fiutód hiánya. Házasságon kívül született fia, Corvin János a m. főurak körében nem tudott erős pártot szervezni, s azok a Jagelló-házat juttatták uralomra, mely 1444. XI. 10: a -*várnai csatában hősi halált halt I. Ulászló után még két kir-t adott az orsz-nak: II. Ulászlót (ur. 1490-1516) és II. Lajost (ur. 1516-26). Alattuk Mo. meggyengült, a közp. hatalom s az orsz. gazd. élete szétzilálódott. A jobbágyság a földesúri elnyomást a 15. sz: egyre nehezebben viselte, főként akkor, ha szokatlan új terhekkel sújtották, v. már kivívott jogait nyirbálták meg. Ilyen előzményei voltak az 1437- 38-as erdélyi parasztfölkelésnek és különösen 1514. V. 18-VII: a —‘Dózsa-féle parasztháborúnak, melynek leverése hosszú időre visszavetette az orsz. társad, fejlődését. A gyengülő orsz. reménytelenül igyekezett szembeszállni az egyre nagyobb hatalmú oszmán bírod, terjeszkedésével, az I. (Nagy) Szulejmán szultán vezette török sereg 1526. VIII. 29: Mohács mellett döntő vereséget mért II. Lajos seregére. A csatában elesett 7 főpap, köztük Tömöri Pál kalocsai érs., számos főúr, s a kb. 25 ezer főnyi seregből néhány ezer lovas és 10 ezer gyalogos, majd menekülés közben meghalt maga Lajos kir. Ezzel a kk. m. hatalom lehanyatlott. - IV. A —*mohácsi csata hatását máig viseljük. A m. kirság és az Egyh. közötti viszony 1404: változott meg, ekkor Zsigmond kir. magának tartotta fönn a megüresedő egyh. jövedelmek betöltésének jogát, és megtiltotta, hogy kir. jóváhagyás (placetum regium) nélkül kihirdessék a róm. kúriából érkező oki-eket. A —*főkegyúri jogot 1514: Werbőczi István beépítette az általa írott Hármaskönyvbe. A 15. sz. magyar egyh. nehéz küzdelmet folytatott a huszitizmus ellen. Fontos szerepet játszott 1456: a nándorfehérvári csatában a keresztes sereg megszervezésével a ferences Kapisztrán (Szt) János. I. (Hunyadi) Mátyás kir. uralmának fontos támaszai voltak a hozzá hű főpapok, de az elődeinél kevésbé vallásos kir. olykor egyh. szempontból is alkalmatlan főpapokkal töltött be fontos egyh. javadalmakat. A 15. sz. 2. felében az esztergomi érsséghez tartozó győri, veszprémi, pécsi, váci, egri és nyitrai, a kalocsai érsséghez tartozó erdélyi, Csanádi, váradi, zágrábi, boszniai és szerémi ppségen kívül modrusi, zenggi és tinnini horvát-dalmát ppsége volt Mo-nak. Ezenkívül kb. 100 főesp. és több száz knk. vezette a hazai egyh-at. A régi szerzetesr-ek közül a ciszt. és különösen a bencés nagyon elnéptelenedett, a prem. kevésbé. Az új r-ek közül kiemelkedtek a domonkosok, ferencesek, ágostonosok és pálosok. Egyik legnépszerűbb a ferences r. volt, melynek obszerváns és konventuális ága egyaránt elterjedt. Az 1510-es években az obszerváns ferencesek válságba kerültek, melynek tünete a Dózsa seregéhez szökött ferencesek szereplése. Legnagyobb mértékben a pálos r. fejlődött, szerz-einek száma elérte a 3 ezer főt. II. Lajos halála (1526) után az orsz. egysége hosszú időre megszűnt. A r-ek egyik része a legnagyobb birtokost, Szapolyai János erdélyi vajdát választotta kir-lyá (ur. 1526-40), másik része a török elleni védelmet keresve Habsburg I. Ferdinándot (ur. 1526-64). Kettejük küzdelme során Ferdinánd került fölénybe, mire Szapolyai a törökhöz fordult segítségért. 1538. II. 24: a gyermektelen Szapolyai elismerte Ferdinánd örökösödési jogát, de fia, János Zsigmond megszületése (1540. VII. 7.) után annak utódlását igyekezett biztosítani. Szapolyai halála (1540) után ennek ürügyén lépett újra m. területre Szulejmán szultán, 1541. VIII. 29: csellel elfoglalta Budát, Mo. három részre szakadt. I. Ferdinánd és I. Miksa (ur. 1564—76) idején kialakult a királyi Mo-nak nevezett Ny-i országrész, s a többi Habsburg orsz. védelmét is szolgáló m. végvárak rendszere, mely föl tudta fogni az újabb török támadásokat (1532: Kőszeg, 1552: Temesvár és Eger, 1566: Szigetvár). A török uralom alatt álló (hódoltsági) tér. fokozatosan nőtt, azt -‘vilajetekre és —‘szandzsákokra osztották, birtokosai a török földbirtokosok és a szultáni kincstár voltak. A hódoltságon a háborúk miatt a m. lakosság nagy része elpusztult v. elmenekült. A török uralom legmaradandóbb hatásaként Mo. népességének összetétele megváltozott. A 15. sz. végén az orsz. lakosságának 75-85%-a m., a 18. sz: kb. 40%. Ennek oka: a török háborúk főként a teljesen m. lakosságú Alföldön dúltak, a hegyes vidékeken lakó nem m. ajkú lakosságot kevésbé pusztították. Ehhez járult a török elől az országba menekülő nem m-ok száma. Mo. K-i ré