Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 9. Meszr-Olt - Magyar Katolikus Lexikon 9. (Budapest, 2004)
N
Nándorhegy-577 nantes-i ediktum vidéki térítésre alapított püspökség. - IV. Miklós p. 1290. VIII. I: elrendelte, hogy Benvenuto OFM p. legátus gondoskodjék a -~macsói bánság K-i részén ppség fölállításáról. A rendelkezést a következő legátus végrehajtotta, bár 1295-1319: —*Nándorfehérvár a g.kel. szerbeké volt. A ~ szegyh-át a Szűzanya tiszt-ére sztelték. - 1319 nyarán I. Károly Róbert (ur. 1308-42) visszafoglalta, 1322: pp-ét a kalocsai érs. suffr-aként említik. 1380-ig mpp-e volt, utána csak cím. 1526 u. nem adományozták, az 1588. ill. 1644. évi jegyzékben nem szerepel. - Mpp-ei: 1290-1321: Márton OFM, 1322: András OP, 1330: Pál OESA, 1346: Ádám Pál esztergomi keresztes lovag, 1363: Flestini (Frusteni) János OESA, 1365-80: Frusteni Miklós OESA. - Címét viselték: Mihály, 1419- 20: Nexei Gergely OFM, Riapai Máté OFM, 1420- 23?; Antal, 14237-27: Miklós, 1427-32: Balázs János OFM, 1433-38: Péteri István, 1438— 50?: Tamás, 1450-75?: Szegedi Péter, 1475: János de Rhenese, 1506-25(7): Tamás, 1525 k. Péteri Miklós, 1573-83: Matkovics Antal. —~belgrádszendrői püspökség 88 Eubel 1:355; 11:219; 111:270. - 05 1974:658. - Fraknói 1895:368. Nándorhegy, Ferdinandsberg, v. Krassó- Szörény vm. (Ojelul Ro§u, Ro.): plébánia a v. Csanádi egyhm. karánsebesi esp. ker-ében. - 1880: alapították. Tp-át 1862: Páduai Szt Antal tit-ra sztelték. ** Kiss-Sziklay 11:919. nándorok: a bolgárok Árpád-kori magyar elnevezése. - E szóból ered a tőlük elfoglalt stratégiai ponton, a Duna és a Száva összefolyásánál épített település és vár, —*Nándorfehérvár (ritkábban Landorfejérvár v. Bolgárfehérvár) m. neve. A 10- 11. sz: történt a bolgár nyelvcsere s az uralkodó réteg elszlávosodása; uralkodójuk, Simeon (ur. 893-927) a bolgárok 865-870 k. megkezdett keresztelkedésének befejezéseként 919: cserélte föl az addigi kán címét cárra. 88 Hóman-Szekfű V: 89. Nánfalva, v. Máramaros vm. (Nánesti, Ro.): g.k. parókia a v. munkácsi egyhm. kaszói esp. kerében. - 1771: már létezett. Fatp-át Kisboldogasszony tit-ra szent. Anyakönyvei 1805-től. 1948. X. 21-1989: „visszafogadták” az ortodoxiába. Lakói 1940: 812 g.k., 76 izr., ossz. 888. ** Sehern. Univ. 1842:593. Nanjang: püspöki székhely Kína Honan tartományában. - Az 1924: alapított ap. vik. 1946. IV. 11: ppség lett. Kaifeng suffr-a. - 12.000 km2-en 1950: 4.025.000 I, 22.807 h, I pb, 8 ep, 26 szp, 38 szn, 37 ni, 16 ki-e volt. ** AP 2003:450. Nanking: érseki székhely Kína Csiangszu tartományában. - Az 1922: alapított ap. vik. 1946. IV. 11: érsség lett. Suffr-ai: Hajmen, Sanghaj, Szocsou, Szucsou. ** AP 2003:449. Nanni Unghero, Giovanni d’Alesso (1480 k- 1546 k.): fafaragó, szobrász, később építész és hadmérnök. - Föltehetően magyar származású, talán a Mo-on működött itáliai asztalosokkal került Firenzébe. Kevés hiteles műve ismert, valamennyi Firenze tp-aiban. L.P. Az Orsz. M. Szépműv. Máz. Évkv-e 1924/26. (Balogh Jolán: ~) - Műv-tört. Értés. 1961:97. (Voigt Pál: Műhely a Via dei Servin) Nanning: érseki székhely Kína Kuanghszi- Csuand tartományában. - Az 1924: alapított ap. vik. 1946. IV. 11: érsség lett. ** 4P 2003:449. Nanterre, Nemptodurum: püspöki székhely Franciaországban. - 1966. X. 9: alapították. Párizs suffr-a. - 175 km2-en 2002: 1.410.000 1, 950.000 h, 80 pb, 188 ep, 142 szp, 33 ád, 208 sz, 520 szn, 140 ni, 22 ki-e volt. ** AP 2003:450. Nantes, Nannetes: püspöki székhely Franciaországban. - A 4. sz: alapították. Tours suffr-a. - 6980 km2-en 2002: 1.134.266 1, 1.049.266 h, 293 pb, 507 ep, 87 szp, 27 ád, 326 sz, 1282 szn, 390 ni-evolt. ** AP 2003:450. nantes-i ediktum, 1598. ápr. 13.: IV. (Bourbon) Henrik francia király (ur. 1589-1610) által kiadott türelmi rendelet. - Párizs és 4 nagy város kivételével szabad vallásgyakorlatot és hivatalviselési jogot adott a —* hugenottáknak, s birtokukban hagyta az 1570: átadott várakat. XIV. Lajos kir. (ur. 1643-1715) 1685. X. 18: afontaineblau-i ediktumma\ érvénytelenítette. 88 KL 111:372. - Marczali Henrik: Az ellenreformáció kora. Bp„ 1892:247.