Farkas Péter: A humánökológia alapjai (Budapest, 2001)
9. Az ökoszociális piacgazdaság (Környezetgazdaságtan)
238 9. Az ökoszociális piacgazdaság (környezetgazdaságtan) A mezőgazdasági tevékenységnek nem az összeszűkítésén, hanem a kiterjesztésén kellene gondolkoznunk: azon, hogy lehetne az elérhető minden család, minden egyén számára. Perspektivikusan a mezőgazdaság életmód-formáló, a fenntartható fejlődést szolgáló funkciója legalább olyan jelentőségű lesz, mint szűkén vett gazdasági jövedelmezősége és „termelékenysége”. 9.4.5. IPAR A korszerűség fogalma megváltozott. Mind a technológiáknál, mind a termelésben egyre kevésbé lehetséges a környezeti szempontok figyelmen kívül hagyása. Jobb megfontolással szükségtelen kiadásokat lehet elkerülni (pl. magas kártérítések), előnyt lehet szerezni a versenytársakkal szemben (biztonság, csend, csökkentett szennyeződés, biológiai szempontú termékminősítés stb.) Ennek a trendnek egyik hatása egy speciális ipari szektor — a környezet(vér/e/í7?i)i ipar kifejlődése. A vállalati döntésekben egyre nagyobb szerepet kell kapjon a környezetvédelmi feladatok jövőre orientált megoldása is. A vállalatokat olyan döntési helyzetbe kell hozni, hogy azok a technológiába integrált védelmi-megelőzési módszereket részesítsék előnyben. Ma azonban a vállalatoknak szinte bármely, innovációt beindító forrása hiányzik. Az esetleges környezetvédelmi lépéseknél nagy valószínűséggel az utólag kezelő technológiákat választják! Környezetre orientált vállalatvezetést kell kialakítani és a vállalkozói lelkiismerethez, etikához egyre inkább hozzá kell, hogy tartozzon az ezzel a szemlélettel való azonosulás. A vállalati tevékenységek, beruházási tervezésénél a környezeti szempontok, a környezeti hatásvizsgálat a döntés szerves része kell hogy legyen. A technológia-választásnál, telephely-kijelölésnél, a költség-haszon számításokban figyelembe kell venni „költség” oldalon a környezeti károkat, illetve környezetvédelmi ráfordításokat, a „haszon” oldalnál pedig a környezeti előnyöket. Szükségszerű távlati feladat, hogy alkalmas környezetvédelmi szakemberek is álljanak a vállalatoknál a döntéshozók rendelkezésére. A közgazdasági szabályozásnak azok az eszközei, amelyek a jövedelmezőségi viszonyokat alapvetően befolyásolják, veszélyesek lehetnek. (Pl. baklövésnek tekinthető a kohászat környezetvédelmi beruházásainak állami támogatása, a veszélyes hulladékok ártalmatlanításában tapasztalható fiaskók stb.) így ugyanis a környezetvédelmi szabályozással jövedelmezővé tehetnénk környezetszennyező, veszteséges tevékenységi köröket. A kisvállalkozások környezetvédelmi magatartásának jogi és gazdasági szabályozása fontos terület. A (számukra is nyújtott) kutatási, szaktanácsadási szolgáltatások kielégítése részben központi feladatként megoldható teher. A műszaki fejlesztés ösztönzésének talán legneutrálisabb módszere az amortizáció gyorsított leírásának engedélyezése. Az új vállalkozások esetén részleges megoldás lehet a lakóhely és a munkahely azonossága. Nem egy iparágban az otthon elvégezhető munka aránya növelhető. (Több szolgáltatási területen is.)