Farkas Péter: A humánökológia alapjai (Budapest, 2001)
9. Az ökoszociális piacgazdaság (Környezetgazdaságtan)
9.4. Ágazati és funkcionális koncepciók 237 ni. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar oly mértékű modernizálása szükséges, hogy az versenyképes legyen a nagy agrárexportőrökkel szemben a nyugat-európai piacon is. Nyújtathat-e alternatívát ezzel szemben a szerves- vagy biogazdálkodás? Esélyeit az agrárszakemberek általában szkeptikusan ítélik meg. A biogazdálkodást nem a hagyományos alternatívájaként kezelik, hanem azt vizsgálják, hogy lehet elterjeszteni a mezőgazdaságban a környezetkímélő módszereket. Fontosabb javaslatok:- a kb. 1 millió ha. kihasználatlan földterület és az importált fehérje takarmánnyal hizlalt sertés- és baromfiállomány anomáliájának feloldása a legeltető szarvasmarha- és juhtenyésztés arányának növelése;-a műtrágyázás 2/3-os arányának 1/2-re csökkentése, - így megoldódik a szervestrágyák hasznosítása is és a tápanyag-gazdálkodás környezetkímélő jelleget kap; — a gépesített rabló-erdőgazdálkodás felváltása, pl. lovak alkalmazásával, a lótenyésztés felfuttatása stb. A kérdés azonban a jelenlegi helyzetben másként vetődik fel: megtartható-e a mezőgazdaság művelési területe és lekötött munkaereje a biogazdálkodás kiterjesztésével? A hagyományosan gondolkodó agrárszakemberek ezzel szemben megfogalmazzák azt a tételt, hogy a biogazdálkodás nem lehet kevésbé jövedelmező a vegyszeresnél. Ez természetesen félreviszi a vitát. Az organikus gazdálkodás előnye ugyanis természetkímélő jellegében, egészséges termékeiben és mezőgazdasági munkahely-megőrző jellegében rejlik, s ezzel szemben kétségtelen hátránya a kisebb jövedelmezőség. Ha azonban a vegyszeres és környezetpusztító mezőgazdaság által okozott károkat az ágazatnak kellene megtérítenie, a jövedelmezőségi arányok megfordulnának. A termékadók alkalmazása a fejlett piacgazdaságokban kiterjedőben van. Az egyik karakterisztikus csoport, melyet érintenek, éppen a műtrágyák, növényvédő szerek, peszticidek. Perspektivikusan gondolkodva tehát ez a fejlemény az organikus mezőgazdaság javára billenti a mérleget. A másik ellenvetés a masszív piaci kereslet hiányának emlegetése szokott lenni. E kereslet azonban rendkívül dinamikusan nő. A bővülő vásárlóerő egyre inkább az értékesebb, egészségesebb termékek felé fog fordulni. A világpiaci mezőgazdasági túlkínálat és a fejlett országok jelentős foglalkoztatási gondjai is a kényszer erejével hatnak majd: a mezőgazdaság tevékenységi volumenének és az általa lekötött munkaerőnek a megtartása. A biotermékek iránti kereslet a hazai piacon is nőni fog. Az alternatív gazdálkodás másik - és volumenében ennél jóval nagyobb súlyú - területe lehet a mezőgazdasági földterület, termelési és munkaerő-kapacitások energiatermelési célú lekötése. Franciaországban nagy területeken termesztenek repcét motorolaj előállítására. De a csak tűzifaként, vagy ipari tüzelőanyagként hasznosítható erdőgazdálkodás is ígéretes. Próbálkozhatnánk növényi üzemanyag előállításával is. A mezőgazdasági munka nem csak kereseti és megélhetési forrás, az export és a devizakitermelés fontos bázisa. Egy olyan életmód, mely egyedül harmonizál a fenntartható fejlődéssel.