Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a Római Szent-Székkel 2. 1418-1526. A Konstanczi Zsinattól a mohácsi vészig (Budapest, 1902)
Első könyv. A Konstanczi zsinat után. 1418-1458
KILENCZEDIK FEJEZET. V. László Rómában. — V. Miklós követe a királyi udvarnál. — III. Calixtus pápa. — Capistránói szent János Magyarországban. — Carvajal bibornok második követsége. — Nándorfehérvár felszabadítása. (1451—1456.) Az 1451. év őszén V. László király gyámja készületeket tett, hogy J \ császárrá koronáztatása végett Rómába utazik, és mivel attól tartott, hogy távollétét fölhasználva a magyarországi rendek ifjú királyukat az ő gyűlölt gyámsága alól kiszabadítják, magával vitte őt. November 1-én indultak meg Német-Ujhelyről fényes és nagyszámú kísérettel, a melyben több előkelő magyar úr is volt. 1452. márczius 8-ikán tartották bevonulásukat az örök városba. A pápa több ízben fogadta őket. Egy alkalommal a tizenkét éves László hosszú beszéddel üdvözölte őt.314 A császári koronázás után Fridrik márczius 25-ikén Nápolyba ment, gyámfiát hátrahagyván. Nevelője, ki a magyar és osztrák rendekkel összeköttetésben állott, ezt az alkalmat föl akarta használni, hogy a királyt megszöktesse. De terve egyik bibornok tudomására jutott, a ki a pápa utasítása szerint Enea Silvio triesti püspököt figyelmeztette, s így a terv meghiusíttatott.315 Római időzése alatt László nevében beadott folyamodására a pápa az esztergomi érseknek régi kiváltságait, névszerint primási méltóságukat és apostoli követségüket megerősítette.31 6 Ugyanakkor a pápa az osztrák rendeket, kik a császár távolléte alatt az általa rendelt kormányzókat eltávolítván, a hatalmat magukhoz ragadták, a mennyiben kitűzött határnapig a császárnak meg nem hódolnak, egyházi átokkal sújtotta, arra utalván, hogy, mivel a császári koronázás végett Rómába utazó uralkodó a szentszék különös védnöksége alatt áll, a lázadás az egyház ellen irányuló merénylet természetével bír.