Fülöpné Erdő Mária - Fehér Ágota (szerk.): Új nevelőszülők képzése. Oktatói segéanyag 2. (Budapest, 2013)

Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai

ÚJ NEVELŐSZÜLŐK KÉPZÉSE - A BEFOGADOTT GYERMEK ELLÁTÁSÁNAK ALAPFELADATAI pozíciójuk alapján ítélik meg. Más szóval, minél több nő vállal munkát, közülük pe­dig minél többen jutnak vezetői állásba, annál inkább megvalósul a nemek közötti egyenlőség. A nézet szintén feminista kritikusai ezzel szemben azt állítják, hogy eb­ben az értelmezésben a hagyományos női szerepek leértékelése nyilvánul meg. Utóbbi nézet szerint az otthon végzett munka, a gyermeknevelés, a család összetar­tása éppolyan hasznos társadalmi tevékenység, mint a bérmunka, tehát az itt elért hagyományos női eredményeket a társadalmi vizsgálatokban sem szabadna figyel­men kívül hagyni. 11. 3. A társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésének okai „Aki szegény, az a legszegényebb, Fázósságát odadja a télnek, Melegét meg odadja a nyárnak, Üres kedvét a puszta határnak. ” (József Attila) A társadalmi hierarchiarendszerben elfoglalt hely jóval több, mint a megszerzett anyagi javak összessége. Az egyenlőtlenségnek számtalan megjelenési formája van, mint például a lakhely, a társadalmi kapcsolatok, a viselkedéskultúra, a nyelvi kép­zettségek, az elért iskolai papírok, az időfelhasználás szabadsága, sőt olyan alapve­tően biológiai eredetű, de társadalmilag kódolt egyenlőtlenségekről is beszélhetünk, mint a kor, a nem vagy az illető bőrszíne, testi alkata. Az egyén társadalmi réteg­­helyzetét mindezek együttesen határozzák meg. Marx Weber, a szociológia talán legismertebb klasszikusa, három alapvető dimenzióról beszélt: a gazdasági, a hatal­mi és az életviteli dimenzióról. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését csak akkor érthetjük meg, ha a különböző dimenziókat egyszerre vagyunk képesek értelmezni. Az egyén, illetve az egyénekből álló társadalmi csoport általában törekszik hely­zetének stabilizálására, lehetőség szerint javítására is. Különösen szembeötlő ez a szülő-gyermek viszonyban. Alig van olyan szülő, aki gyermekének ne kívánna sike­res érvényesülést, hogy az szüleihez hasonló státuszt vagy adott esetben még jobbat érjen el. Ez a mondhatni természetes emberi beidegződés a legfőbb mozgatója a tár­sadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének. Elvi szinten ugyanis sok középosz­tálybeli és felső-középosztálybeli egyetért az esélyegyenlőséggel, miközben saját gyermekét különórákkal, elit gimnáziumokkal készíti fel a sikeres pályakezdésre. Napi tapasztalat, hogy mindez igen komoly anyagi áldozatokkal jár, tehát az iskola és az iskoláztatás befektetési forma, amit nem mindenki engedhet meg magának. Pierre Bourdieu nyomán a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését hosszú távú befektetési stratégiaként értelmezhetjük, amiben a tényleges pénztőkén túl legalább olyan fontos szerep jut a kulturális és a kapcsolati tőkéknek. A három tőkefajta át­váltható, konvertálható. Közülük most csak a kulturális tőkének az iskolai előmene­76

Next