G. Havas Katalin: Így logikus! (Budapest, 2002)

II. Van fogalmad róka?

Ml AZ, AMIT KERESÜNK A BARKOCHBÁBAN?- Tudsz barkochbázni? Szeretnék játszani veled.- Ki nem tud! Én gondolok valamire, vagy többen megállapodunk abban, hogy mire gondolunk és egy másik valaki, a kitaláló, kérdése­ket tesz fel. A kérdésekre csak „igen”-nel vagy „nem”-mel szabad válaszolni és ebből kell kitalálni, hogy mire gondoltam.- így van. De az is fontos, hogy a kérdéseknek olyanoknak kell lenniük, hogy rájuk „igen” vagy „nem” felelet adható legyen. Azt is tudod, hogy honnan ered ennek a játéknak a neve?- Nem ezt nem tudom. Te tudod?- Nem tudja senki sem biztosan, de állítólag ezt a játékot Bar Kochba hadvezérről nevezték el, aki a zsidók szabadságharcát vezet­te a római elnyomás ellen i. sz. 135-ben. Bar Kochba felderítőt küldött a rómaiak táborába. A felderítőt elfogták, kegyetlenül megkínozták, még a nyelvét is kitépték. A felderítőnek később mégis sikerült meg­szöknie és visszatérnie Bar Kochbához. Mivel beszélni nem tudott, ezért Bar Kochba úgy tudta meg tőle, hogy mit látott a rómaiak tábo­rában, hogy igennel és nemmel megválaszolható kérdéseket tett fel neki. E kérdésekre a katona fejbólintással vagy fejrázással válaszolt. Ebből Bar Kochba megtudott mindent, amit a felderítőtől meg akart tudni. Nem tudjuk, hogy igaz-e ez az anekdota. Lehet, hogy az találta ki, aki a játékot kiötlötte, de azt sem tudjuk, hogy ez ki volt. Annyi biz­tos, hogy a játék már a XX. század elején igen népszerű volt Buda­pesten. Az írók közül például Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, József Attila is nagy élvezettel játszották, és több művükben említést is tesznek erről. 17

Next