J. Újváry Zsuzsanna (szerk.): Oszmán-Magyar viszony a 16-18. században. Tanulmányok a Magyar Királyság és az Oszmán birodalom népeinek - magyarok, törökök, rácok, tatárok, zsidók, görögök és egyéb népek - hétköznapjairól; egyén és közösség viszonya (Budapest, 2020)

II. OSZMÁN OSTROMOK – MAGYAR VÁLASZOK - 5. SZABÓ PÁL: A Nándorfehérvár elleni oszmán-török kisostromok (1490–1494)

SZABÓ PÁL* A Nándorfehérvár elleni oszmán-török kisostromok (1490–1494) Általában egy-egy vár ostromtörténetének feltárása a nagy létszámú haderő­vel végrehajtott obsidiák kutatását jelenti, ahogyan Nándorfehérvár esetében is. Pedig az oszmán-török ostromok esetében a kisebb volumenűek is figyel­met érdemelnek. Jelen tanulmányom célja éppen az, hogy ezekre is ráirányít­sam a figyelmet, hiszen megmutatták, hogy kisebb létszámú török erőkkel is lehet veszélyeztetni egy komoly erődítmény védelmét. A Nándorfehérvár ellen indított olyan, kisebb támadásokat vizsgálom, amelyek nem szultáni vezetéssel és nem szultáni, reguláris haderővel történtek, hanem a határ men­ti oszmán-török alakulatok alkalomszerű akciói voltak. Ezeket a kísérleteket ún. kisostromoknak nevezem, megkülönböztetésül a szultán személyes ve­zetésével folytatott török nagyostromoktól (1440, 1456, 1521). 1490-ig, Hunyadi Mátyás haláláig biztosítva volt az ország a török táma­dásokkal szemben, amelyet békeszerződés garantált. A helyzet némileg akkor változhatott volna meg, amikor az oszmánok hadereje a velencei háború befejeztével (1479. január 25.) felszabadult, és újra lehetőség nyílt az európai, északi irányú hódításokra. Az új szultán, II. Bajezid (1481–1512) Mátyás­­sal a békére törekedett az északi fronton. 1488-ban három évre szóló békét kö­tött, amely így csak 1491-ben járt le.1 Mátyás és II. Bajezid levelezése arról tudósít, hogy 1488. június 15-én Bécsújhelyen esküdött meg a király a török követ előtt a béke pontjaira.2 Dariusz Kołodziejczyk lengyel történész * A szerző a Délvidéki Kutató Központ (Szeged) tagja, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos munkatársa (PhD). 1 Doberdói Bánlaki (Breit) József: A magyar nemzet hadtörténelme. 12. rész: Az ország süllyedése a Jagellók alatt. A mohácsi katasztrófa, 1490–1526. Budapest 1939. 25. 2 Papp Sándor: Magyarország és az Oszmán Birodalom. A kezdetektől 1540-ig. In Zom­bori István (szerk.): Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. METEM, Historia Ecclesiastica Alapítvány, Budapest 2004, 59.; Hazai György: A Topkapu Szeráj Múzeumának magyar vonatkozású iratai. Levéltári Közlemények 26 (1955), 293–294. (TSMA. E. 8568.) 73

Next