Jakab Ferenc: A magyar állam földrajza. A tanító- és tanítóképző intézetek III. osztálya számára (Budapest, 1913)
I. Részletes ismertetés
152 a szultán tartományai lenni. És addig is, míg Bosznia és Hercegovina sorsáról végleges intézkedés történik, a tartományok közigazgatását I. Ferenc Józsefnek 1910. február 17-én kelt és rendeleti utón kiadott legfelsőbb elhatározása szabályozza. Ez ideiglenes közigazgatási rendelet szerint : 1. A tartományok uralkodója I. Ferenc József. Nincs kidomborítva, hogy mint osztrák császár, vagy magyar király uralkodik-e, de addig, míg e kérdés tisztázva leend, az uralkodó a közös minisztérium által gyakorolja felségi jogait. 2. Bosznia és Hercegovina tartományok egységes közigazgatási területet alkotnak. _ 3. A tartományoknak van tartományi gyűlése, mely bizonyos és egyenkint meghatározott ügyekben törvényeket alkot. A tartománygyűlés Bosznia és Hercegovina népességéből alakul. A határozatokat általános szótöbbséggel hozzák, de vallási ügyekben kétharmad szótöbbség kivántatik. A határozatok az uralkodó szentesítése után válnak törvénnyé s a közös pénzügyminiszter ellenjegyzi. 4. Az ország közigazgatása s a törvényeknek nevezett szabályrendeletek végrehajtása a bosnyák-hercegovinai országos kormány föladata, mely áll : 1. a tartományi főnökből (legfőbb katonai méltóság), 2. a tartományi főnökhelyettesből, 3. az öt különböző ügyosztály osztályfőnökeiből. (Az öt ügyosztály : közigazgatási, pénzügyi, igazságügyi, közgazdasági, középítkezési osztályok.) Az országos kormány a közös minisztériumnak van alávetve s ennek felelős. 5. A politikai és polgári jogok gyakorlásának föltétele a tartományi illetőség. A bosnyákok és hercegóeok tehát se nem magyar, se nem osztrák alattvalók. Ám a magyar vagy osztrák állampolgárok a bosnyák tartományi illetőséget is megszerezhetik, anélkül hogy a magukét elvesztenék. 6. A közigazgatási és országos kiadásokat a tartományok maguk fedezik. Abban az esetben, ha hiány maradna fönn, a hiány a közös költségvetésbe vétetik föl s a kvóta arányában a monarchia két állama pótolja. Határai, területe. A tartományok a Szávától délre, Szerbia, Novibazar, Montenegró és Dalmácia között terülnek el. A felső és nagyobb rész Bosznia, az alsó és kisebb pedig Hercegovina, melynek mintegy nyolc km. hosszúságú partvonala az Adriai-tengerre, a Cattarói-öbölre szögellik ki. Területük 51 ezer 110 km2. Hegyei és síkságai. A tartományok felülete hegyes. A nyugati oldalon a karsztos jellegű Dinári-Alpok húzódnak, a többi részt a Boszniai-hegységek ágai borítják. Több csúcs van, melyek 2000 m. magasságra is fölemelkednek. A hegyeket és a köztük elnyúló fennsíkokat sok helyen rengeteg bükk-, tölgy- és gesztenyeerdők borítják. Szelíd síkságok csak a Száva és a többi folyók partjain vannak. Vizei. A tartományok főfolyója az északi határon hömpölygő